A Nemzetközi Valutaalap nem több, mint eszköz a nyugati kormányok és a NATO kezében – állította pénteken Oroszország távozó képviselője a szervezetnél. Alekszej Mozsin azonban megjegyezte, hogy a szervezet még mindig hasznos célt szolgálhatna, ha ragaszkodna saját alapszabályához.
Az 1944-ben alapított, jelenleg 190 nemzetet tömörítő IMF azt vallja, hogy a „fenntartható növekedés és jólét” elérésén dolgozik tagjai számára. Honlapja szerint ezt úgy éri el, hogy „előmozdítja a nemzetközi monetáris együttműködést, [és] ösztönzi a kereskedelem és a gazdasági növekedés bővülését”.
A RIA Novosztyinak nyilatkozva Mozsin azt állította, hogy „az alap a NATO pénzügyi függelékévé vált [valamint] a nyugati országok külpolitikájának csatornájává és eszközévé”. A továbbiakban „számos tagállam” ellen irányuló állítólagos „diszkriminációra” hivatkozott, anélkül, hogy bármelyiket is megnevezte volna.
A leköszönő orosz képviselő szerint az IMF „teljesen igazságtalanná vált értékelésében és elemzésében”. Mozsin azt mondta, hogy hatalmas kérdőjel lóg a szervezet jövője felett.
Azonban a jelenleg érzékelt hiányosságai ellenére egy olyan testületnek, mint az IMF, még mindig lenne helye egy új világrendben, feltéve, hogy „odafigyel és törődik az egész világgazdaság állapotával”.
Még 2022 márciusában, nem sokkal az ukrajnai konfliktus eszkalálódása után az IMF igazgatótanácsa megszüntette a „dékáni” ceremoniális szerepkört, amelyet Mozsin töltött be. A leghosszabb ideje szolgáló tagnak fenntartott tiszteletbeli címet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada nyomására törölték el – számolt be akkor a Financial Times.
Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter a múlt hónapban a BRICS-országok vezető pénzügyi és központi banki tisztviselőinek moszkvai találkozóján úgy nyilatkozott, hogy „az IMF és a Világbank nem tölti be a szerepét. Nem a BRICS-országok érdekében dolgoznak”.
A tisztségviselő szerint „új feltételeket vagy akár új intézményeket kell kialakítani, a Bretton Woods-i intézményekhez hasonlóan, de a mi közösségünk keretein belül”, amelyek mentesek lennének a nyugati politikai nyomástól.
Eközben október végén az IMF a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján Oroszországot a világ negyedik legnagyobb gazdaságának minősítette, miközben 2024-re vonatkozó növekedési előrejelzését is megemelte.
Az intézmény az orosz központi bank befagyasztott tartalékainak felhasználására vonatkozó tervek tekintetében is kevésbé volt indulatos, mint egyes nyugati tisztviselők. Julie Kozack, az IMF szóvivője júniusban a RIA Novosztyinak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy ez potenciálisan „alááshatja a nemzetközi monetáris rendszer működését”.
