Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődik szerdán az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaphatnak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik.
A Transzszibériai Expressz – Az oroszországi régiók filmművészete Kazanytól Vlagyivosztokig című vetítéssorozat az oroszországi regionális filmgyártás fejlődésének bemutatásával átfogó és egyben eleven képet ad a régiók kultúrájáról, a kisebbségi társadalmakról – írják az Uránia MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint rámutatnak, az utóbbi tizenöt évben Oroszország filmes térképén új pontok jelentek meg. A korábban 3-4 stúdióra épülő szovjet-orosz filmgyártás hagyományos, moszkvai és szentpétervári központjai mellett az Oroszországi Föderáció tagköztársaságaiban is fejlődésnek indult a filmipar. A fellendülést nagymértékben ösztönzi, hogy a nemzetiségi régiók erősíteni akarják saját identitásukat, kultúrájukat, és szeretnének minél közvetlenebb formában bekerülni a világ gazdasági-szellemi vérkeringésébe.
Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében – hangsúlyozzák a közleményben.
A vetítéssorozat szerdán Jurij Fetying Bibinur című filmjével indul, amelyet a New York-i Eurázsiai Filmfesztiválon is díjaztak. A történet főhőse Bibinur, aki egész életét egy eldugott tatár faluban töltötte. Az öregasszony, akinek neve „fényvivőt” jelent, egyik éjjel megálmodja, hogy már csak öt napja van hátra. A film ennek az öt napnak a történetét meséli el. Szintén a tatár tematikus napon láthatja a közönség Az áldozathozatal regénye című filmet, amelyet Szalavat Juzejev rendezett, és amelynek főhősei fiatal tatár zenészek.
Az első vetítés előtt beszélgetést is rendeznek Tatárföld kultúrájáról és filmkultúrájáról Szalavat Juzejev filmrendező, Szvetlana Buharajeva producer, valamint Ruzalija Gyenyiszova, a Tatár Kulturális Minisztérium munkatársának részvételével.
December 14-én a hantik és a Szovjetunió építése kerül a középpontba. Oleg Feszenko Mese a hantikról című 2010-es „westernje” az 1933-as kazimszki felkelésről szól, amelynek során az osztyákok el akarták kergetni a vörösöket, hogy a saját szokásaik szerint élhessenek. Az akciódús történelmi kalandfilm Jeremej Ajpin hanti író regénye alapján készült.
Alekszej Fedorcsenko A forradalom angyalai című 2014-es filmje 1934-ben játszódik a Szovjetunió északi részén, ahol a hanti és nyenyec sámánok nem akarják elfogadni az új ideológiát. Hogy megbéküljön egymással a két kultúra, az ősi pogányság és az orosz forradalmi avantgárd, művészek indulnak az Ob-vidéki tajgába agitálni.
Ajánló
Január 11-én Nyenyec és burját vonzások és választások címmel tartanak tematikus vetítéseket. Vlagyimir Tumajev A fehér rénszarvas című filmjében Aljoska anyja unszolására megnősül, pedig a szíve továbbra is Ilnáért, az öreg Petko lányáért dobog. A Moszkvai Filmfesztivál közönségdíjas alkotása a neves nyenyec írónő, Anna Nyerkagi művéből készült.
A burját életbe Bair Disenov Az első szerelem című filmje ad bepillantást, amelynek humorral fűszerezett története két családról szól: a burját Dulma egy irkutszki orosz fiúval éli át az első szerelmet, amely szülői ellenállásba ütközik.
A Mari asszonyok címmel meghirdetett napon, január 25-én lesz látható Vaszilij Domracsejev Szalika című 2010-es alkotása, amely Szergej Nyikolajev 1938-ban megjelent darabjából, a mari irodalom klasszikusából készült eredeti nyelven. A népdalokból felépülő történet a forradalom előtti időkben játszódik, míg Alekszej Fedorcsenko A marik mennyei asszonyai című alkotásának huszonhárom történetében a mari nők élete, a kis nép szokásai és kultúrája elevenedik meg.
Február 8-án az Udmurt hangok című tematikus napon az első udmurt nyelvű filmet láthatja a magyar közönség. Pjotr Palgan rendezése, az Eperbogyók egy falusi fiú története, aki beleszeret egy fiatal énekesnőbe, akit a rádióban hallott. A városban járva egy este látja is az udmurt sztárt, de annak már van egy jómódú udvarlója. Családja meg akarja menteni Makszimot a depressziótól, és sikerül elintézniük, hogy az énekesnő koncertet adjon a faluban.
Február 22-én a Baskír válaszutak című napon Ajsziuak Jumagulov Szélvadász című filmjét vetítik, amelynek főhőse, Ahmat apó egy távoli faluból érkezik a városba, hogy teljesítse egy haldokló öregasszony utolsó kívánságát, és elhozza neki az unokáját, Rusztamot, a sikeres bankárt.
Március 8-án a sorozat zárásaként láthatja a közönség Akira Kuroszava Derszu Uzala című Oscar-díjas alkotását. A japán-szovjet koprodukcióban készült 1975-ös film Vlagyimir Arszenyjev azonos című regényének adaptációja. MTI
