Sok ukrán katona „hiábavalónak” tartja az ellenállást, és inkább leteszi a fegyvert – mondta az RT hírtelevíziónak Oroszország vezető nyomozója.
Oroszország mintegy 2000 ukrán katonát tart fogva, „akik önként letették a fegyvert”, köztük öt dandárparancsnokot, akik „a Donbassz lakossága ellen harcoltak” – mondta Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság vezetője.
Az RT-nek adott, kedden közzétett interjújában Basztrikin elmondta, hogy a nyomozók hadifoglyokkal dolgoznak, és „sok részletet megtudnak az ukrán rezsim bűntetteinek körülményeiről”.
„Mindenki látja, hogy az ukrán katonák, bárhogy is látszik a nyugati médiában és a propagandista közösségi médiában, inkább megadják magukat, ha jó alkalom adódik. Megértik, hogy hiábavaló az ellenállás” – mondta Basztrikin.
Az elfogottak vallomásaiból az orosz hatóságok információkat kaptak az ukrán erők külföldi tanácsadókkal való együttműködéséről, valamint külföldi zsoldosokról – árulta el a vizsgálóbizottság vezetője.
„A rendelkezésre álló adatok alapján 75 olyan zsoldos ellen indult büntetőeljárás, akik Ukrajna oldalán vesznek részt az ellenségeskedésekben. Tudjuk, hogy az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból, Norvégiából, Kanadából, Grúziából és más országokból érkeztek” – mondta Basztrikin.
Példaként egy grúz állampolgárt említett, aki állítólag ukrán területen létrehozta a Grúz Nemzeti Légió nevű fegyveres alakulatot, amelyben legalább 24 honfitársa zsoldosként vett részt.
„Néhányan közülük meg is adták magukat, és a nyomozók kihallgatták őket” – tette hozzá Basztrikin.
Az orosz hadifoglyok elleni ukrán kínzásáról szóló jelentésekkel kapcsolatban Basztrikin elmondta, hogy „számos ilyen bűncselekmény” ügyében jelenleg is folyik a nyomozás. Két példát említett ilyen esetekre: az első, amikor az ukránok „szisztematikusan fizikai erőszakot alkalmaztak” több orosz katonával szemben, akiket Zaporozsjei területen fogtak el és tíz napig „törvénytelenül tartottak fogva”.
„Megpróbáltak információkat kicsikarni belőlük a különleges katonai művelet előrehaladásáról” – magyarázta Basztrjkin.
A második incidens orosz katonák két csoportját érintette, akiket a Nyikolajev régióban fogtak el, és állítólag szintén „fizikai és pszichikai erőszaknak” voltak kitéve.
„Mindig van esély az érintettek azonosítására, mert nincs bűncselekmény nyomok nélkül” – hangsúlyozta Basztrikin, hozzátéve, hogy a Nyomozó Bizottság összehangolja erőfeszítéseit a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságok tisztviselőivel.
Az ukrán hatóságok korábban hangsúlyozták, hogy a foglyok bántalmazása háborús bűncselekmény, és nem fogják eltűrni.
„Mi egy európai hadsereg vagyunk, és nem gúnyolódunk a foglyainkkal… Szeretném még egyszer emlékeztetni minden katonai, polgári és védelmi erőnket, hogy a foglyok bántalmazása háborús bűncselekmény, amely a katonai jog szerint nem amnesztia és nem évül el” – mondta márciusban Olekszej Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó egy videót kommentálva, amelyen orosz hadifoglyokat kínoznak az ukránok.
Az orosz offenzíva kezdete óta Ukrajna és Oroszország egymást többszörös atrocitásokkal vádolja mind a polgári lakosság, mind a hadifoglyok ellen.
Hétfőn Ljudmila Deniszova ukrán emberi jogi ombudsman a Telegramban azzal vádolta az orosz „megszállókat” és „rasszistákat”, hogy megkínozták a Mariupolban fogságba esett ukrán katonákat. Deniszova szerint az ukránokat „gyilkossággal fenyegették, verték és megalázták”, valamint megfosztották őket a víztől és az orvosi ellátástól.
