Oroszországot aggasztja a NATO új stratégiájának elfogadása, amelynek értelmében a szövetség fenntartja magának az erőalkalmazás jogát a világ bármelyik pontján. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki ma orosz nemkormányzati szervezetek képviselőivel való találkozója során. A miniszter kiemelte, hogy a NATO új koncepciója „nem eléggé egyeztethető össze az ENSZ alapokmányával”. Aggodalomra ad okot a szövetség állhatatos törekvése, hogy az erőalkalmazás igényét kiterjeszti az egész világra, az ENSZ Biztonsági Tanácsának hozzájárulása nélkül” – véli a tárca vezetője.
A NATO stratégiai koncepciója a legközelebbi évtizedekre szabja meg a szövetség feladatait és módszereit. Egyebek között elvileg új kihívásokkal számol, amelyek a globális felmelegedéssel, energiahordozó-szállítással, cyber-támadásokkal, tengeri kalózkódással kapcsolatosak.
Az USA- és Kanada-kutató Intézet igazgatóhelyettese – Viktor Kremenyuk – ezzel kapcsolatban hangoztatta: „A NATO erőalkalmazásának kérdése az egyik legnagyobb ütközőpont Oroszország és a NATO viszonyában. Oroszország a jugoszláviai háború óta tiltakozik az ellen, hogy a NATO kisajátítsa magának a katonai erő alkalmazásának jogát a nemzetközi viszonyokban. Oroszország ezt jogilag elfogadhatatlan és politikai szempontból kétes dolognak tekinti. Amíg nem találják meg Oroszország és a NATO konzultációinak valamilyen formáját, a probléma meg fogja osztani a feleket. Oroszország soha sem egyezik bele, hogy a NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsa mellőzésével kisajátítja magának a döntés jogát, hogy hol és mikor kell erőt alkalmazni és mikor nem. Az egyetlen szervezet, amelyiknek a nemzetközi jog értelmében jogában áll ilyen döntéseket hozni: az ENSZ biztonsági Tanácsa, és nem szabad, hogy más ilyen szervezet legyen. Ha a NATO önhatalmúlag fenntartja magának az erőalkalmazás jogát, ez örökös problémákat szülhet. Oroszország intézkedni fog saját, szövetségesei érdekei védelmében a NATO esetleges katonai akciójával szemben. Mi több, Oroszország figyelmeztette az atlanti szövetséget, hogy ebben az esetben kész nukleáris fegyvert alkalmazni. Vagyis, a NATO új doktrínája nem szolgálja a békés konfliktusrendezést, sőt, kihívóan provokatív. Önhitten gyönyörködik saját erejében, ami komoly katasztrófához vezethet.
A szövetség korábbi statégiai koncepcióját Washingtonban hagyták jóvá 1999-ben. A koncepció tükrözte a NATO balkáni háborúk idején szerzett tapasztalatait, de most már elvesztette aktualitását. Az új koncepció kidolgozása „a legátláthatóbb lesz a NATO történetében” – hangoztatta a szövetség főtitkára. A z átláthatóság természetesen, szép dolog, de jó lenne, ha a józan belátásra és a legitimitás elvére épülne, valamint figyelembe venné a világhelyzetet és a nem legutolsó hatalmak véleményét.
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)