Ukrajna a Nyugat nélkül nem csak háborúzni nem tudna Oroszországgal, hanem egy napig sem tudna talpon maradni – jelentette ki a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor közölte: már több mint 2 millió ember nyilvánított véleményt az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról indított Voks 2025 szavazáson.
Orbán Viktor azt mondta: az ukránok képtelenek fönntartani a saját államukat, „mi fizetjük” az ukrán nyugdíjasok nyugdíját, az állami alkalmazottak fizetését, az ukrán közszolgáltatások működését, „mi tartjuk fönn” a hadseregüket.
„Tehát nélkülünk, a Nyugat nélkül Ukrajna egy napig sem tudna talpon maradni, nem csak háborúzni nem tudna Oroszországgal, egyszerűen talpon maradni, létezni sem tudna (…) egy ilyen országot felvenni az Európai Unióba, az azt jelenti, hogy csupa bajt veszünk föl, erre nincsen semmi szükség” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: ha az ukránokat felveszik az Európai Unióba, akkor felveszik a háborút is. Hozzátette: ebben az esetben lenne egy olyan uniós tag, amelynek a keleti határain éppen háború zajlik, és csak idő kérdése lenne, hogy mikor vonódna be az összes európai uniós tagállam ebbe a háborúba. Mi nem akarjuk, hogy az orosz-ukrán háború a mi háborúnk legyen – jelentette ki.
Értékelése szerint Európa nyugati felének vezetői három évvel ezelőtt „beleugrottak” a háborúba, a nyugatiak koncepciója az volt, hogy ez a „mi háborúnk”, Ukrajna valójában az európai biztonságért is harcol, Oroszország fenyegetést jelent, le kell őket győzni, és jobb ukrán területen legyőzni őket, mint az uniós határokhoz közelebb. Jelezte: ezt mindig is tévedésnek tartotta, mert így Ukrajna, amely nem volt Európa biztonsági kockázata, hirtelen azzá vált.
Hangsúlyozta: ezzel szemben a magyar kormány, egyetlen békepárti erőként azt az álláspontot képviselte, hogy ez két szláv testvérnép háborúja, amelyben tűzszünetet kell elérni és megakadályozni, hogy tovább terjedjen vagy hosszú ideig rombolja az európai gazdaságot.
Ajánló
Megjegyezte: előfordulhat, hogy egy országnak olyan katonai akciókat kell végrehajtania, amely jár emberáldozattal, de annak szoros, evidens, erős tagadhatatlan, elválaszthatatlan összefüggésben kell állnia a nemzeti érdekeinkkel. Az nekünk nem nemzeti érdekünk, hogy Ukrajnába akár egyetlen magyart is elvigyünk és ott akár egyetlen magyar is meghaljon – mondta.
Bírálta, hogy az Európai Unió hitelből finanszírozná Ukrajnát, miközben az egész európai gazdaság stagnál és a tagállamok tekintélyes része éves nemzeti gazdasági teljesítményénél nagyobb arányban el van adósodva. Hozzátette: az ukránok azt kérik, hogy egymilliós ukrán hadsereget finanszírozzon az unió. Megjegyezte: az amerikaiak ezt már nem csinálják, mert most már egy üzletember áll az ország élén, aki azt mondja, hogy Amerika ezen nem nyer, hanem veszít.
Kijelentette: Ukrajna nem kötelezheti Magyarországot arra, hogy támogassa az uniós tagságát. Hangsúlyozta: ezzel tönkre tennénk Magyarországot és veszélybe sodornánk a gyerekeink életét. Ezért nem akarjuk őket felvenni és nekik nincs joguk arra, hogy belépjenek az Európai Unióba. Arra van joguk – mint ahogy nekünk is arra volt jogunk -, hogy jelentkezzenek az EU-ba. Nekünk meg arra van jogunk, hogy erre vagy igent vagy nemet mondjunk – rögzítette.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország nem az az ország, amelyik térdre esik Ukrajna előtt. Elismerjük a nehéz helyzetüket, a hősies erőfeszítéseiket, de nem fogunk úgy viselkedni, mint a nyugat-európaiak, akik „ájultan” figyelik, hogy mikor mit mond az ukrán elnök.
„Az ukrán elnök az aki, pontosan tudjuk, hogy kicsoda, az ukránokat is ismerjük, tudjuk, hogy kicsodák, nekünk ne játsszák meg a morál bajnokait, mert erre semmi nem hatalmazza fel őket” – mondta, hozzátéve: nem beszélhetnek velünk magas lóról.
„Zelenszkij elnök úrnak azt kell megértenie, hogy Magyarország a magyaroké, itt nem követelőzhet, itt nem beszélhet magas lóról, ha akar valamit, akkor tisztességesen, kellő szerénységgel idejöhet és elmondhatja, hogy mit szeretne. Mi pedig erre majd adunk egy választ” – rögzítette.
Úgy értékelt: Magyarországot az ukrán elnök megfenyegette, ráadásul valamilyen általunk nem ismert tényekre, dokumentumokra hivatkozva. Hozzátette: ha az ukrán elnök olyasmit talált, amit sérelmezhet, akkor hozza nyilvánosságra, „ne üzengessen, ne fenyegetőzzön”.
Kiemelte azt is: Ukrajna bajban van és segítséget kap Magyarországtól, amiért nem kért köszönetet, de – folytatta – az azért „mégiscsak túlzás”, hogy még ők beszélnek tiszteletlenségről. Megjegyezte, az, hogy az ukrán elnöknek vannak magyarországi barátai és vannak nyíltan ukránbarát pártok – ilyennek nevezte a Tiszát és a DK-t is – nem jogosítja fel, hogy így beszéljen Magyarországgal.
A miniszterelnök bejelentette: már több mint 2 millió ember nyilvánított véleményt az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról indított Voks 2025 szavazáson. „Látom minden nap a számokat, a visszaérkező válaszok számát, kétmillió fölött vagyunk. Tehát több mint kétmillió ember véleményt nyilvánított ebben a kérdésben, fontosnak tartotta, hogy az ő hangja, az ő véleménye ott legyen a kormány döntésében” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta: ez egy fantasztikus siker, „nem is emlékszem, hogy mikor volt utoljára olyan nemzeti konzultáció vagy szavazás”, ahol ennyien részt vettek volna. Hozzáette: még van 8 nap, mindenkit arra biztat, „hogy érezze át a helyzet komolyságát, olvassák a Zelenszkij-interjút, lássák az ezzel kapcsolatos magyar belpolitikai vitát. Vannak ukránpárti és magyarbarát erők, teljesen világos a választóvonal, nagyon fontos, hogy ők is, tehát minden egyes magyar állampolgár elmondja a véleményét ebben a kérdésben”.
Ajánló
Orbán Viktor az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásáról szólva közölte:
a családok fele tönkremenne, ha Magyarország azt csinálná, amit Brüsszel kér tőle. A kormányfő arról beszélt, Brüsszel kéri a kamatstopok kivezetését, amelyek ma 300 ezer jelzáloghiteles magyar családot védenek. Ha kivezetnénk a kamatstopot, akkor ezeknek a családoknak a nagyobb része biztosan a tönk szélére jutna – mondta.
Hozzátette: kérik, azt is, hogy Magyarország vezesse ki az árréscsökkenést. Megérti, hogy a nagy kereskedőláncoknak ez probléma, mert kisebb a profitjuk, viszont a magyarok így kevesebbet fizetnek a boltban. A lakástámogatásokkal kapcsolatban jelezte: Magyarország egy sok 10 ezer embert elérő lakástámogatási rendszert működtet, amely Brüsszel szerint túlságosan nagyvonalú, nem célzott, és szerintük torzítja a lakáspiacot, hogy az emberek olcsóbban tudnak hozzájutni a lakásokhoz. Megjegyezte: Brüsszel támadni szokta a munkaalapú gazdaságot is, szerintük a segélyalapú gazdaság mellett több érv volna.
Ilyen kérésektől „hemzseg az a jelentés, amit minden évben nekem kézhez kell vennem” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: bár „a jámborság határáig is együttműködőek vagyunk”, neki meg kell védenie a magyar emberek érdekét. Ezért egyetlen választ tud adni a dokumentumra: becsukja, és azt mondja, „köszönjük szépen, ezek mind a magyarokra tartoznak”.
Nincs jogkör, ami alapján Brüsszel ezekbe beleszólhatna, ezért „ezt én csak egy véleménynek tekintem” – mondta, hangsúlyozva, hogy Magyarország megy a saját maga útján és próbálja megvédeni a munkahelyeket és a családok költségvetését.
A miniszterelnök az uniós külügyminiszterek jövő hétfőn kezdődő tárgyalásán komoly csatára számít. Azt mondta: a külügyminiszterek az Európai Bizottságtól származó indítványt fognak tárgyalni, amely arról szól: tiltsák meg mindenkinek, hogy Oroszországból olajat, gázt és nukleáris fűtőanyagot vásároljon. Értékelése szerint „ez megöli a magyar gazdaságot”, „földre visz bennünket”, ha ezt sikerül „keresztülnyomniuk”, akkor Magyarországon kétszer-háromszor, de lehet, hogy négyszer annyit kell fizetni kell az energiáért, mint eddig.
Meg kell akadályozni, hogy ez a rossz döntés megszülessen, ez az egyetlen esélyünk, hogy megvédjük a rezsicsökkentést, hogy megvédjük a családokat – jelentette ki.
A miniszterelnök arról is beszélt: patrióta-nacionalista kormányok lesznek Európa minden jelentős államában két-három év múlva. Ez nem rossz, ez jó, ez nem történik, ezt akarjuk, ezt mi csináljuk, és ez jó lesz – fogalmazott a kormányfő, aki alapvető problémának azt nevezte, hogy a kontinens jelentős államai meggyengültek, a vezetőik annyira a saját otthoni gondjaikkal vannak elfoglalva, hogy „az összeurópai ügyekre nem jut elég idő, figyelem, energia”.
Mint mondta, „ilyenkor a brüsszeli bürokrácia feltámad”, „elszabadul”, „a saját feje után megy”. És nekik egyetlen céljuk van: hogy minél több jogkört elvegyenek a tagállamoktól – mondta, hozzátéve, olyan jogokat is elvennének, amikhez nincsen semmi közük, legyen szó az LMBTQ-jogokról, a gyermekek nevelésének kérdéséről, a családtámogatásokról, a rezsicsökkentésről vagy a 13. havi nyugdíjról.
Vissza a jogköröket a nemzetállamokhoz! – összegezte a Patrióták mozgalmának célkitűzését Orbán Viktor, kiemelve, a tavaly született pártcsalád rögtön Európa harmadik legnagyobbjává vált.
A brüsszeli bürokráciáról azt mondta: azért hozták létre, hogy koordinálják és összehangolják a tagállamok munkáját, nem pedig azért, hogy „ráüljenek a fejünkre” és azt mondják, hogy engedjük be a migránsokat. A Patrióták céljai közül „a nemzeti jogkörök aláaknázásának” elhárítását és az alkotmányellenesen elvett jogkörök visszaszerzését emelte ki.
A héten a parlament által elfogadott, a helyi önazonosságról szóló törvény kapcsán Orbán Viktor megemlítette: meg kell őrizni, védeni kell a magyar falvakat, segíteni kell az ott élők helyben maradását, hiszen „ezzel lakjuk be az országot”, majd megemlítette az ennek érdekében indított kormányzati támogatási programokat. Van egy olyan jelenség, hogy a falvak úgy válnak várossá, hogy az ott élők azt igazából nem akarják – említette meg, hozzátéve, különösen nagyobb városok környékén jellemző, hogy a beköltözők teljesen átformálják az adott településen élők életét.
Orbán Viktor hangsúlyozta: „minden önkormányzatnak magának kell eldönteni, hogy meg akarja-e magát védeni, milyen akar lenni, mekkora akar lenni”, ám jogos igénynek nevezte, hogy a települések eszközt kapjanak arra, hogy „urai legyenek a saját életüknek”.
