Orbán Viktor: Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon

Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon, ezért nem támogatja Ukrajna uniós tagságát sem – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. Kijelentette: amíg nemzeti, nem pedig brüsszeli kormány van Magyarországon, addig nem lesz migrációs paktum, nem lesznek migránsgettók és nem lesz migránsbűnözés sem.

A kormányfő az őszi ülésszak első napján elmondott felszólalásában kiemelte: Magyarországnak az ősz során még számos alkalommal meg kell ismételnie a külpolitikai tanácskozásokon, hogy Magyarország nem adott felhatalmazást senkinek sem arra, hogy a nevében háborút viseljen.

Magyarország az Európai Unió tagja, senkivel nem áll háborúban, így az Európai Unió sem állhat – hangoztatta.

Hozzátette, a háborúpárti országok tekinthetik magukat háborúban álló országoknak, de az uniót háborús célokra nem használhatják, amíg egyetlen ország ellenzi azt. Márpedig Magyarország ellenzi ezt – jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő helyzetértékelésében rámutatott: nem új jelenség, hogy háborúk, migrációs nyomás és egy új gazdasági-technológiai forradalom állítja új kihívás elé az Európai Uniót, és az sem új, hogy a nemzetközi politika és hatalmi erőtér gyors változásokon megy keresztül. Három és fél éve véres háború dúl a keleti szomszédunkban, a Közel-Kelet újra puskaporos hordóhoz hasonlítható, újabb és újabb válsággócokkal kell megismerkedni – tette hozzá.

Ugyanakkor új jelenségként értékelte, hogy az Egyesült Államok elnöke pontról pontra végrehajtja választási ígéreteit, és megkezdte a korábban megingathatatlannak hitt kereskedelmi világrend mély átalakítását. Azt is új fejleményként jelölte meg, hogy a Távol-Kelet országai – Kína és az úgynevezett globális dél országai – „felvették az eléjük dobott kesztyűt”, olyan erőt és szervezettséget mutatnak, amire évtizedek óta nem volt példa, India pedig szorosabbra vonta együttműködését a kínai-orosz tengellyel. Ennek hatása lesz a magyar külkereskedelemre és a magyar külpolitikára is – prognosztizálta Orbán Viktor.

Úgy folytatta: az is új jelenség, hogy az Európai Unió „még a fékezett habzású várakozásainkat is mélyen alulmúló teljesítményt mutat”, és teljesen kiütötte magát a globális hatalmak szűk klubjából.

Kitért az Európai Bizottság elnökének szeptember 10-i beszédére, és hangsúlyozta: Ursula von der Leyen szerint hadi gazdálkodásra van szükség, ezzel szemben Magyarország versenyképességi fordulatot szorgalmaz; a bizottság elnöke szerint Ukrajna finanszírozása a legfontosabb, és az ukrán csatlakozási folyamat sürgetését is fenntartják.

Emlékeztetett: Magyarország három és fél éve él az ukrajnai háború árnyékában, viseli annak minden következményét, és azóta mondja, hogy a háborúnak nincsen katonai, csakis diplomáciai megoldása. A nyári amerikai-orosz tárgyalásokra emlékeztetve a kormányfő javasolta, hogy legyenek európai-orosz tárgyalások is.

Figyelmeztetett: ha Ukrajna belép az Európai Unióba, csődbe viszi Magyarországot és Európát is, ezért „semmi okunk, hogy ezt támogassuk”.

Orbán Viktor azt mondta: Ukrajna csatlakozása tönkretenné a magyar gazdaságot, átrendezné az európai mezőgazdaság alapjait, Magyarország pedig az eddigi támogatott pozícióból, befizetővé válna.

Hozzátette, az Ukrajna tagságáról szóló szavazás több mint 2 millió voksa világosan kijelöli Magyarország álláspontját ebben a kérdésben, de számolni kell azzal, hogy Brüsszel, számos uniós tagállam és több európai párt – köztük magyarországiak is – meg akarják változtatni Magyarország álláspontját, és „le akarják törni a magyarok ellenállását”.

A kormányfő jelezte: nyáron a kormánynak foglalkoznia kellett Magyarország energiabiztonságával is, mert a Barátság kőolajvezetéket ukrán támadások érték. Megjegyezte: az ukránoknak is méltányolniuk kellene, hogy Magyarország Ukrajna első számú villamos energiaellátója.

Orbán Viktor kiemelte: a háztartások rezsicsökkentésének fenntartásához elengedhetetlen az orosz gáz és az orosz kőolaj. A magyar kormány döntéseinek köszönhetően 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb áram- és gázárait tudják biztosítani a magyar családoknak; a rezsicsökkentés nélkül minden család évente több százezer forinttal fizetne magasabb árat az energiáért – hívta fel a figyelmet.

A miniszterelnök emlékeztetett: a nyáron nem sikerült visszavonatni a migrációs paktumot Brüsszelben. Kerestünk hozzá társakat, de még mindig nem vagyunk ehhez elegen. Ezért az Európai Bizottság továbbra is Magyarországra akarja erőltetni a migrációs paktumot – közölte.

Láthatjuk, mit hozott össze a migráció nyugaton: számos nagyvárosban összeomlott a közbiztonság, migránsbandák tartják rettegésben az embereket, a bűnözés, az egekbe szökött és gyakoriak a robbantások. Ezzel szemben Magyarország a béke és biztonság szigete – hangsúlyozta, kiemelve: itt az illegális migránsok száma nulla, a migrációs hátterű bűnözés Magyarországon ismeretlen dolog.

Orbán Viktor azt mondta, a migrációs paktumot a baloldali parlamenti ellenzéki pártok és a Tisza Párt is támogatja, Magyarország kormánya azonban ellenzi, nem fogadja el és nem is fogja végrehajtani.

Emlékeztetett: Brüsszel pénzügyi szankció alá vonta Magyarországot, amiért nem engedi be a migránsokat.

A Tisza Párt és a DK bejelentette, hogy teljesítené Brüsszel követelését. A kormány szerint ez öngyilkos politika lenne: a migránsokat nem szabad beengedni, a migráció kérdésében nincs helye kísérleteknek, mert ebben az ügyben egyszerűen nem szabad hibázni – fogalmazott.
„Nyíltan megmondom, nem látok lehetségesnek kompromisszumot az ellenzék és a kormány között ebben a kérdésben. Amíg Magyarországon nemzeti, nem pedig brüsszeli kormány van, addig állni fog a déli kerítés, nem lesz migrációs paktum, így nem lesznek migránsgettók és nem lesz migránsbűnözés sem” – rögzítette Orbán Viktor.

Parlamenti beszédében a kormányfő a brüsszeli gazdaságpolitikát alacsony színvonalúnak, lassúnak, tétovának és cselekvésképtelennek nevezte, és úgy értékelt: a következő hónapok súlyos kérdése, hogy az unió tud-e változtatni. Felidézte: a csatlakozási tárgyalások négy évét is ideértve már húsz éve vesz részt az európai gazdaságpolitika alakításában, látott sikereket és kudarcokat, és látta a kormányzati munka minőségének hanyatló ívét, „amely Barrosotól von der Leyenig vezet”.

Úgy értékelt: az EU jelenlegi szerkezete alkalmatlan arra, hogy sikeressé tegye a tagállamok gazdaságait. A miniszterelnök szerint a kérdés az, hogyan lehetne átalakítani az EU-t, és újra emelkedő pályára állítani a gazdaságát, és a magyar emberekért viselt felelősség miatt nem kerülhető el az őszinte szembenézés.

Orbán Viktor közölte: nem látja az EU-ban azt a megújulási képességet, amire szükség lenne, de látja a készülő döntéseket, a centralizációs terveket, a kudarcot vallott politikák makacs, presztízsalapú védelmezését, valamint a mellettünk ellépő Egyesült Államokat és Ázsiát. Hozzáfűzte: látja Magyarország képességét, erejét, és tudását arra, hogy gyorsabban fejlődjön, és fejlődésének tempója ne az EU, hanem az Egyesült Államok és Ázsia tempóját kövesse.