Migrációs kérdésekről, a jövő nyári EP-választásokról, valamint a NATO szerepéről és közös európai védelmi rendszerről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Le Point című francia hetilapnak adott, pénteken közzétett interjújában, melyben hangsúlyozta: egyáltalán nem időszerű Ukrajna uniós csatlakozása.
Kijev EU-csatlakozásával kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte: a csatlakozási tervek nem voltak kellőképpen előkészítve, nem sikerült úgy strukturálni, hogy „többet hozzon, mint amennyibe kerül”.
Leszögezte: Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa, ezért nem áll készen a csatlakozási tárgyalásokra.
„Magyarország Ukrajna szomszédja. Akármit gondolnak az emberek Párizsban, Brüsszelben és Hágában, mi pontosan tudjuk, mi folyik Ukrajnában” – jelentette ki, ám cáfolta, hogy Budapest „vétózná” az uniós elképzeléseket.
„Mondjuk inkább, hogy nem járulunk hozzá” – jelentette ki.
„Az én nézetem az, hogy ha egyvalaki nem ért egyet, akkor nincs döntés” – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna uniós csatlakozása esetén az EU többi tagországának is több pénzt kellene befizetnie, példaként Franciaországot említve, ahol így több mint 3,5 milliárd euró további éves befizetésre lenne szükség. Példaként említette továbbá az ukrán mezőgazdaságot is, mely ha beemelik az európai mezőgazdaságba, könnyen tönkreteheti a többi tagország mezőgazdaságát.
Orbán Viktor ehelyett stratégiai partnerséget javasol Ukrajnával, melynek keretében különböző, a mezőgazdaságról, vámokról és biztonságról szóló szerződést lehet tető alá hozni Kijevvel.
„Egyetértek az együttműködés magasabb szintre helyezésével, de nem a tagsággal” – összegezte álláspontját a miniszterelnök.
Az ukrajnai magyar kisebbségre kitérve leszögezte: a kisebbségi jogok nem képezhetik alku tárgyait, Ukrajnának tiszteletben kell tartania őket a csatlakozási tervektől függetlenül.
Arra a kérdésre, mely szerint Budapest akkor is hajthatatlan lenne-e az ügyben, ha az EU kifizetné Magyarországnak a befagyasztott 10 milliárd eurót, azt felelte, nem szabad összekeverni a technikai kérdéseket, mint például a pénzügyek, a történelmi kihívásokkal.
„Az ukrán kérdés történelmi kérdés” – tette hozzá.
Kiemelte, Magyarországon az emberek több mint kétharmada a csatlakozási tárgyalások ellen van, a parlament is.
Az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban emlékeztetett, hogy általánosságban sosem támogatja a szankciókat, mert „nehéz akár egyetlen példát is találni az európai történelemben, ahol működtek volna a szankciók”. Mint mondta, Európát „a rosszul megfogalmazott és rosszul kivitelezett szankciók” ügyében elárulták.
„Mivel magyarázza, hogy bár Oroszország szankciók alatt áll, az amerikaiak megduplázták a nukleáris fűtőanyag-vásárlásukat? Amikor szankciókról beszélünk, mások, különösen az Egyesült Államok megkerülik őket és sikeres üzleteket hajtanak végre” – jelentette ki.
Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő viszonyára kitérve a miniszterelnök elmondta, „Oroszország történelmileg, politikailag, földrajzilag más ország”, s nem lehet összehasonlítani az Európai Unióval, sem az európai kontinenssel, melynek a szabadság az egyik alapvető értéke. Oroszországban, mint mondta, a legfontosabb kérdés nem a szabadság, hanem az egység megőrzése, egy hatalmas terület összetartása, és nem lehet elvárni, hogy Oroszország olyan legyen, mint Európa.
„A kérdés az, hogy a köztünk lévő különbségek megakadályozzák-e az együttműködésünket” – vetette fel a kormányfő, hozzátéve: e logika mentén a bolygó kétharmadával nem lehetne együttműködni.
„Oroszország itt van és erős” – fogalmazott.
Emlékeztetett arra, hogy mivel kommunista országban született, megtapasztalta a kétpólusú logikát, mely szerint a Nyugat az egyik, a Szovjetunió a másik oldal, és aláhúzta, nem szeretné, ha a világ visszatérne ehhez a gondolkodásmódhoz.
„Ez egy amerikai betegség” – jelentette ki, kifejtve, hogy az Egyesült Államok az az ország, amely úgy gondolja, léteznek bizonyos univerzális értékek, melyeket a világon mindenhol ugyanúgy kell látni.
„Nekem ez nem tetszik, mi másként közelítjük meg a dolgot. Létezik egy kulturális alap, és az emberek ennek mentén dönthetik el, milyen értékek és politikai berendezkedések felelnek meg nekik leginkább” – magyarázta.
Hozzátette: „nem várhatjuk el a nem nyugatiaktól, hogy úgy viselkedjenek, mint mi”.
„Ez az amerikai, univerzalista megközelítés, ez okoz számos konfliktust a világban” – mondta.
A NATO-val kapcsolatos kérdésre válaszul Orbán Viktor közölte, szükség van az észak-atlanti katonai szövetségre, az ugyanis napjainkban sokkal erősebb Oroszországnál, mely az ukránokat sem tudta legyőzni.
„Megvan azonban annak a kockázata, hogy az amerikaiak elhagyják Európát. Ezért nekünk, európaiaknak meg kell szerveznünk a saját védelmünket, ezért én támogatom a védelmi kiadások növelését” – szögezte le, hozzátéve, hogy a közös európai védelmi iparban Franciaországnak fontos szerepet kell vállalnia.
Ha Európa nem tanulja meg megvédeni magát, örökre Amerika árnyékában marad – húzta alá.
Elmondta, Magyarországon négy évvel ezelőtt megkezdődött a hadsereg korszerűsítése, és elérik a GDP-arányosan két százalékot a védelmi kiadások.
„Elkötelezett támogatója vagyok a közös európai védelemnek. Nem szeretem az EU központosított megközelítését, de a biztonsági kérdésekben azt hiszem, hogy centralizáltabbnak kellene lennünk” – összegzett a miniszterelnök.