A Voks 2025 több mint 2 millió szavazatával megállítottuk Ukrajna európai uniós csatlakozását – jelentette ki a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
A Voks 2025 több mint 2 millió szavazatával megállítottuk Ukrajna európai uniós csatlakozását – jelentette ki a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor a közmédia brüsszeli stúdiójából sugárzott interjúban a csütörtöki EU-csúcson történtekről azt mondta: ezt „óriási ellenszélben” tették meg, „osztatlan lelkesedés nem övezte” azt a magyar bejelentést, hogy nem járulnak hozzá az első tárgyalási fejezet megnyitásához.
Hangsúlyozta: a tárgyalás hosszú folyamat, a fejezetek megnyitásáról egyhangúlag kell dönteni a tagállamoknak, ideértve Magyarországot is, és amíg nincs egyhangúság, a fejezet nem nyitható meg. Hozzátette: a háttérben „lehet dolgozgatni”, de előrelépést nem lehet tenni azon az úton, aminek a végén a tagság van.
Jelezte: az uniós vezetők azt akarják, hogy Ukrajna minél hamarabb tagja legyen az Európai Uniónak, és keresik a megoldást, hogy hogyan lehetne félretolni a magyarokat.
„Ez eddig se ment nekik, pedig eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út” – fogalmazott.
Azt is jelezte: értik az ukránokat, látják a rendkívül nehéz helyzetüket és a hősies küzdelmüket is, illetve, hogy segítségre van szükségük, de „mi úgy akarunk nekik segíteni, hogy közben magunkat nem tesszük tönkre”.
Értékelése szerint ugyanis Ukrajna uniós tagsága az Európai Unió tönkretételét jelentené. Hozzátette: Ukrajna kapcsán sokfajta együttműködésről, partnerségről lehetne beszélni, tagság azonban azt jelentené hogy ugyanolyan jogaik lennének az ukránoknak, mint a magyaroknak, például, ha munkát akarnak vállalni Magyarországon vagy ha agrártámogatást igényelnek vagy az unió fejlesztésekre rendelkezésre álló pénzéből akarnak részesedni.
Az Ukrajna uniós tagságával kapcsolatos döntő érvnek ugyanakkor azt nevezte, hogy háborúban áll az ország, és mindegy, hogy ez önhibáján kívül van így vagy sem. Hozzátette: Ukrajnát „nyilvánvalóan megtámadták”, az ukránok „egy nemzetközi jogot sértő katonai akció áldozatai”, de ettől még a tény az, hogy ez egy háború.
Leszögezte: Ukrajna felvételével fölvennék az EU-ba a háborút is, és „pillanatok alatt” háborúba keverednének az oroszokkal.
Orbán Viktor jelezte: ezzel szemben az uniós vezetők arról beszélnek, hogy Ukrajna csatlakozásának minél hamarabb meg kell történnie, tehát „egy közvetlen fenyegetésről” van szó.
A miniszterelnök az Ukrajnával kapcsolatos probléma lényegét abban látta, hogy amikor felvesznek egy országot az EU-ba tudni kell, hogy hol vannak a határai, mekkora a népessége és ezután lehet beszélni arról, hogy a jogrendszere vagy a gazdasága alkalmas-e. Ugyanakkor az ukránok önhibájukon kívül, ma „egy definiálatlan entitás”, „senki sem tudja megmondani, mi az, hogy Ukrajna”, „azt se tudjuk, hogy most éppen mi, és azt se, hogy mi marad belőle” – mondta.
Megjegyezte: ez a veszély mindig is fennállt, amikor olyan országokat vettek fel, amelyek korábban a szovjet blokkhoz tartoztak, ezért az volt a megoldás, hogy ezeket az országokat először felvették a NATO-ba, ezzel garantálva a katonai biztonságot.
Így az EU-nak ezzel nem kellett foglalkoznia, lehetett tudni, hogy Magyarország, Lengyelország, Litvánia, Románia tagja a NATO-nak, hogy hol vannak a határaik és, hogy azok ott is maradnak, mert a NATO ideértve az Egyesült Államokat is, teljes katonai erejével ezeket garantálja.
Aláhúzta: Ukrajna esetében azonban ez nem lehetséges, Ukrajnát nem lehet felvenni a NATO-ba, mert az azt jelentené, hogy „másnap a harmadik világháborúban vagyunk”, hiszen a NATO azonnal háborúba kerülne az oroszokkal. Ez világháborút jelentene, ezt senki nem akarja, remélem legalábbis – jegyezte meg.
Jelezte: ha az EU a NATO elé akar lépni és hamarabb akarja felvenni Ukrajnát, akkor a háborút nem a NATO-ba, hanem az Európai Unióba fogják behozni. A miniszterelnök úgy fogalmazott, ez egy őrület, erről őszintén és komolyan kell beszélni.
Hozzátette, tudja, hogy ez Ukrajnának egy borzalmas hír, hogy nem veszik fel őket sem a NATO-ba, sem az Európai Unióba, de nem lehet hitegetni egy országot, amelyik harcol minden nap és „vért ad” a saját jövőjéért. Mi, magyarok komolyan és őszintén beszélünk, a brüsszeliek hitegetik, becsapják az ukránokat és olyasmit ígérnek nekik, ami nem lehetséges – mondta Orbán Viktor.
A közhangulat változásáról azt mondta, hogy NATO-csúcs egyszerűbb történet volt, „megjöttek az amik, az újak” és azt mondták, „na jó eddig volt ez a kellemes összejövetel, ahol mindenfajta szamárságokat lehetett mondani, most beszéljünk komolyan. Komolyan gondoljátok, hogy Ukrajnát a NATO-ba? Ezt felejtsétek el”. A mi álláspontunk a NATO-ban többségbe került, ez lett a NATO-álláspont – rögzítette a kormányfő.
Az Európai Unió nehezebb, Brüsszelnek csak egy koordináló központnak kellene lennie, de egyre inkább úgy viselkedik, mint Moszkva, ahonnan utasításokat küldözgettek Budapestre.
„Ezt csinálja Ursula von der Leyen meg Weber úr”, részben közvetlenül, részben a brüsszeli pártokon – a Tiszán, meg a DK-n keresztül – üzengetnek Magyarországra. Néha direkt is, mint Ursula von der Leyen most – mondta, megjegyezve: Ursula von der Leyen „a brezsnyevesedés jeleit” mutatja, egyre inkább úgy viselkedik, mint egy szovjet pártfőtitkár.
Orbán Viktor hangsúlyozta, nem kell megijedni attól, hogy most még egyedül vagyunk, mert pontosan ez volt a migrációnál, és így lesz az ukrán ügyben is.
Azt valószínűsítette, hogy az ukrán uniós tagság először Közép-Európában jelentene komoly következményeket, ezért itt fog megfordulni először a hangulat, aztán majd átállnak a németek, az osztrákok, a csehek, és a végén a franciák is.
A magyar kormányfő reagált Manfred Weber, az Európai Néppárt elnökének szavaira, aki azt mondta, elege van abból, hogy „Orbán Viktor az európai polgárok fején táncol”. Manfred Webernek olyannyira elege van, hogy össze is dobtak gyorsan egy pártot, ezt Tisza Pártnak hívják, és be is jelentették, hogy itt új kormány jön, Brüsszel más kormányt akar Magyarországon, itt van a Tisza Párt, meg annak a vezetője – jegyezte meg.
Hozzátette: Brüsszelben abban látják a megoldást, hogy nem meggyőznek bennünket vagy megállapodnak velünk, hanem el kell érni, hogy olyan kormány legyen, amely mindig úgy szavaz, ahogy Brüsszel akarja.
„Ezért mondom, hogy én tegnap a magyar ellenzék gazdáival vitatkoztam. (…) A Tisza Párt meg a DK gazdáival kell vitatkoznom itt, Brüsszelben, velük szemben kell képviselnem a magyar érdekeket” – fogalmazott, kiemelve: a Tisza meg a DK csak a brüsszeliek megbízottjai, akik nem a magyarokat képviselik Brüsszelben, hanem Brüsszelt Magyarországon.
Megjegyezte, az orosz energiahordozók behozatalának tiltására vonatkozó terv most nem került napirendre Brüsszelben, de jövő héten folytatódik a küzdelem a külügyminiszterek szintjén.
Jelezte: a szlovákokkal együtt nem tudják elfogadni azt az uniós követelést, hogy ne vásároljanak orosz olajat és gázt, mert így a családok rezsiköltségei az áram esetén kétszeresére, a gáz esetében 3,5-szeresére mennének fel.
Jelezte: a behozatali tilalmat az Európai Bizottság 2027-28-ban szeretné bevezetni, de egy ilyen döntés azonnal elkezdené felhajtani az energiaárakat, hosszú távú szerződést kedvező áron már nem lehetne kötni.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva felidézte, hogy Ursula von der Leyen arra szólította a magyar hatóságokat, szombaton engedélyezzék Budapesten a Pride-ot. Mindezt azon az alapon, mint egykor Moszkva: Magyarországot alárendelt országnak tekinti, és azt gondolja, ő Brüsszelből utasíthatja a magyarokat arra, hogyan éljenek, mit kedveljenek, mit ne kedveljenek, milyen legyen a jogrendszerük, mit tiltsanak, mit nem.
Hangsúlyozta azonban: a rendezvény megtartásához bejelentés kell, és a rendőrségnek erre rá kell bólintania. Ha a rendőrség ezt megtagadja, akkor bírósághoz lehet fordulni, és akkor a bíróság szava dönt. Aki ezt megsérti, nem tartja be ezt az eljárásrendet, az olyan rendezvényt szervez, illetve olyan rendezvényen vesz részt, amelyet a jog tilt.
„Mindenkinek azt tanácsolom, döntse el, mit akar, tartsa be a jogszabályokat. Én ezt teszem, nekik is ezt tanácsolnám, ha meg nem tartja be, akkor meg számot kell vetni a leírt, világos jogszabályi következményekkel” – fogalmazott.
Hozzátette, a rendőrség feloszlathatná az ilyen rendezvényeket, van ehhez joga, „de Magyarország nem ilyen világ”. Ha valaki csinál egy ilyet, annak lesz egy jogkövetkezménye, de az nem érheti el a fizikai bántalmazás szintjét – jelezte.
A rendőrségnek nem az a dolga, hogy fizikai erőszakot alkalmazzon, hanem hogy rávegye az embereket, hogy kövessék a törvényeket. Van persze olyan eset, amikor a rendőrségnek is alkalmaznia kell az erőszakot a bűnözőkkel szemben, de itt nem erről van szó – mondta a Pride-ról.
Az ember ránéz a fővárosra és káoszt, dugót, csődöt, Pride-ot lát – értékelte Budapest helyzetét a kormányfő, hozzátéve: Budapesten nyilván sokan vannak, akiknek a város így, ahogy van tetszik, az az ő ízlésük, az ő véleményük, „nekem nem tetszik”. Ezt persze a főpolgármesternek nem kell tudomásul vennie, mert „én csak egy állampolgár vagyok a sok közül”, de miközben csődben van a város, miközben dugók vannak, nem lehet mozdulni, rengeteg munka lenne, amit el kellene végezni.
Pénzük sincsen, holott ki vannak tömve pénzzel, mégis elfolyik valahova, közben ahelyett, hogy a csődöt kezelnék, Pride-ot szerveznek – jelentette ki. Nem is akarok beleszólni, mert ez a főváros dolga, csak „azt tudom mondani, hogy így, ahogy ez az egész van, ez méltatlan” – szögezte le.
Ez egy nagyszerű város, ez a nemzet fővárosa, a mi városunk, szeretjük, egész egyszerűen olyan vezetést érdemelne, ami nem engedi a város leromlását, illetve kihozza azt a fantasztikus életlehetőséget, ami ebben a városban benne van. Ebben a városban lehetne jól élni, ehhez képest napi bosszúságokkal telik az életünk – tette hozzá.
A kormányfő Kapu Tibor űrutazásáról szólva leszögezte: most mindannyian büszkék vagyunk, és erre jó okunk van, mert van egy kiváló ember, aki abban a fizikai és szellemi állapotban van, hogy egy nemzetközi csapat tagjaként ott lehet fent az űrben és képviselhet bennünket, „ahogy ő mondta 15 millió magyart”.
Megemeljük a kalapunkat és köszönjük, hogy dicsőséget szerzett Magyarországnak és okot adott arra, hogy büszkék legyünk arra, hogy magyarok vagyunk – jelentette ki.
Egyszer majd arról is érdemes lesz beszélni, hogy Magyarországnak az űriparban komoly képességei vannak – hívta fel a figyelmet. Azt gondoljuk, hogy csak a nagy országoknak van közük az űrhöz, hiszen ők tudnak fellőni űrhajókat, de ez nem így van – mutatott rá. Rengeteg alkatrész, berendezés, kísérlet, sok minden kell ahhoz, hogy az űrben bármilyen tevékenységet lehessen végezni – tette hozzá.
Magyarországon – „most magáncégekről beszélek” – komoly tudással rendelkező cégek vannak, amelyek különböző űrmissziókhoz adnak komoly szakmai, tudományos, szellemi hozzájárulást és csinálnak is ebből üzletet – hívta fel a figyelmet.
Az űrbiznisz Magyarország számára nem elérhetetlen terület – fogalmazott.
„Nem mondom, hogy ki fogja váltani a mezőgazdaságot a következő néhány évben”, de olyan terület ami nő, növekszik, egyre több lehetőséget hordoz és jó, ha a magyar vállalkozások magánalapon ott vannak és néha egy-egy szimbolikus üggyel, mint most az űrhajósunkkal jelezzük, hogy ebben az iparágban, a jövőben, ha úgy tetszik a jövő iparágában mi magyarok is ott vagyunk, a magyarokkal számolni kell – mondta zárásként.
