Orbán: Putyin ismét erőssé és a világpolitika szereplőjévé tette országát

Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét erőssé és a világpolitika szereplőjévé tette országát”, de az EU nem érti meg, hogy Oroszországgal szemben „egyszerre kell erőt és együttműködési készséget mutatni” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Welt am Sonntag című konzervatív vasárnapi német lapnak adott interjúban.

Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszonyáról kiemelte: az orosz elnököt „ördögnek kell nevezni ahhoz, hogy valaki jó európainak számítson”, pedig „ostobaság Putyint démonizálni”. Tudomásul kell venni, hogy „ismét erőssé és a világpolitika szereplőjévé tette országát”, de az EU nem érti meg, hogy Oroszországgal szemben „egyszerre kell erőt és együttműködési készséget mutatni”. Az európai Oroszország-politika „rossz, mert túl egyoldalú”.

Az európai Oroszország-politika „rossz, mert túl egyoldalú”

Németországhoz fűződő viszonyáról kiemelte, hogy mindig is tisztelettel viszonyult a mindenkori kancellárhoz, „akkor is, ha ezt jelenleg nem viszonozzák”.

Azonban Angela Merkelnek így is „valamennyien sokat köszönhetünk”, mert „megakadályozott törekvéseket, amelyek Európát gazdaságilag tönkretették volna”, ő kötelezte a „hanyag” EU-országokat „házi feladataik” elvégzésére – mondta a kormányfő.

Az EU-nak segítenie kell a menekülteken, de „nem lehet a világnak úgy segíteni, hogy tönkretesszük a saját népünket” – jelentette ki Orbán Viktor.

Hangsúlyozta, egyetért Ferenc pápával abban, hogy az EU-nak „keresztény felebaráti szeretetből” segítenie kell a menekülteken, de kérdés, hogy miként kell segíteni.

A szíreknek joguk van az életüket mentve beutazni az első biztonságos államba, de „hagytuk őket bevonulni Európába, és ehhez minden törvényt hatályon kívül helyeztünk” – tette hozzá Orbán Viktor.

A menekültek nem háborús övezetekből jönnek, „csak jobban akarnak élni nálunk, mint Afrikában vagy Ázsiában”, ezért „a segítséget kellene odavinni és nem a migránsokat idehozni” – húzta alá.

Elmondta: Magyarországnak „finomabb érzéke van a migráció témájához, mint Németországnak”, mert egy „veszélyzónában” fekszik, így „ha embertömegek áramlanak be, nálunk megszólalnak a vészcsengők”.

„Szolidárisak vagyunk és ezért kritizálnak bennünket, katonákkal állunk az EU határain, és ez eddig 1 milliárd eurónkba került. Mit tesz azonban Brüsszel és Berlin? Nem fizetnek nekünk semmit, és szidnak bennünket” – mondta Orbán Viktor.

„Nem hagyjuk, hogy Brüsszel diktálja nekünk azt, hogy kit kell befogadnunk”, csak Magyarország döntheti el, hogy kinek szabad magyar földön tartózkodnia. Ennek az alapelvnek a tiszteletben tartása esetén „szívesen részt vállalunk egy menekültügyi rendszerben” – mondta.

Hozzátette: Schengen az EU legnagyobb vívmánya, „különösen nekünk, magyaroknak, akik egy diktatúrából jöttünk és éppen ezért különösen nagyra értékeljük ezt a szabadságot, ha azonban nem tudjuk megvédeni a külső határokat, akkor a belső határokat le kell zárni”.

Az európaiság a magyar önazonosság része – jelentette ki arra a kérdésre, hogy miben áll európai meggyőződése. A magyar identitást a „keleti jellemvonások”, és a keresztény és európai kultúra együttese alkotja.

Azonban Európa „nem Brüsszelben, hanem Berlinben, Budapesten, Varsóban és Párizsban van”, de „nem Brüsszelt szidom, hanem a brüsszeli politikusokat és bürokratákat, akik „úgy viselkednek, mintha egy birodalom központja lennének”.

Ezzel szemben a magyar kormány korlátozott hatalmú parlamenttel rendelkező EU-t akar, a kormányfők „erős Tanácsával” és egy „Bizottsággal, amely a szerződések őrzője, ahelyett, hogy maga is politizálna” – mondta.

Hozzátette: kitartást és türelmet kíván a varsói kormánynak a Brüsszellel folytatott vitákhoz.

A liberális demokrácia és a jogállamiság témájában Kelet és Nyugat között „kölcsönös az értetlenség”, a magyarok „hagyományos és közvetlen nyelvet” beszélnek, míg „Nyugaton posztnemzetiként, posztkeresztényként értelmezik magukat, és ezt liberálisnak és jogállaminak nevezik”.