Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország államfői „kölcsönös egyetértésre jutottak számos kérdésben, amelyek megoldása lehetővé teszi a feltételek megteremtését a Hegyi-Karabah körüli konfliktus rendezési alapelveinek elfogadásához” – áll a hármas csúcsról pénteken este kiadott közös közleményben, vagyis nem született áttörés a Kazanyban tartott találkozón. A dokumentum szerint a csúcs résztvevői áttekintették az alapelvek egyeztetése érdekében folyó munka menetét. Ilham Aliyev azerbajdzsáni és Szerzs Szargszján örmény államfő köszönetét fejezte ki a karabahi konfliktusban közvetítő, úgynevezett Minszki csoport társelnökeinek – az Egyesült Államok, Franciaország és Oroszország államfőinek. Az orosz fél rendkívül derűlátó várakozásokkal tekintett a találkozó elé: a Minszki csoport keretében előkészített egy dokumentumot, amely elsősorban azt rögzítette volna, hogy a felek feltétel nélkül elfogadják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 2007-es madridi konferenciáján kidolgozott elveket, s a dokumentum a várakozások szerint menetrendet biztosított volna a rendezéshez.
Nicolas Sarkozy francia államfő Aliyevnek és Szargszjánnak küldött üzenetben sürgette pénteken a megállapodást a rendezési elvekről.
Mindezek ellenére azonban az áttörés elmaradt.
Ugyanakkor az orosz fél a kérdésről tartott pénteki, három év alatt a kilencedik hármas csúcs előtt felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben több incidenssel is megsértették a tűzszünetet, és mindkét fél igen harcias retorikára váltott. Az orosz nyilatkozók hangsúlyozták: mindez aggodalmakat kelt, de Oroszország továbbra is igyekszik meggyőzni a feleket, hogy mondjanak le az erőszak alkalmazásáról és kövessenek el mindent a kölcsönös bizalom elmélyítése érdekében.
A zömmel örmények lakta, de korábban de facto is Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabah körüli viszály 1988-ra nyúlik vissza: Karabah akkor kérte a Szovjetunió vezetését, hogy csatolják az autonóm területet Örményországhoz. A Szovjetunó megszűnte után a terület kikiáltotta a független Hegyi Karabah Köztársaságot. A Karabah miatt kitört háború becslések szerint 15-25 ezer ember életét oltotta ki, 25 ezren megsérültek, több százezer ember elmenekült lakhelyéről.
1994 májusában fegyverszünet jött létre, amelynek nyomán Azerbajdzsán gyakorlatilag elvesztette az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett. Azóta Azerbajdzsán és Örményország között folynak a tárgyalások a konfliktus békés rendezéséről, a tárgyalásokban 2008 óta vesz részt igen aktívan Dmitrij Medvegyev orosz államfő.
Nincs áttörés Karabah ügyében az orosz-örmény-azeri csúcson
Nincs hozzászólás