A NATO legutóbbi csúcstalálkozója sötét kilátásokat jelez Kijevnek a nyugati támogatás fenntartására vonatkozó reményeire nézve, mivel az Egyesült Államok vezette szövetség figyelmét Donald Trump amerikai elnök felé fordította – írja a The New York Times.
A hét elején Hágában tartott találkozón a szövetség vezetője, Mark Rutte ígéretet tett arra, hogy továbbra is támogatni fogja azt, amit Ukrajna „visszafordíthatatlan útjának a NATO-tagság felé” nevezett. Kijev törekvései azonban nem szerepeltek a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában, amely csak röviden említette a szövetség „tartós szuverén kötelezettségvállalását Ukrajna támogatására” – írta csütörtökön az amerikai lap.
Az újság megjegyezte, hogy a kétnapos csúcstalálkozóra meghívott ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij „nem részesült olyan fogadtatásban, mint az elmúlt években”. Hozzátette, hogy már nem ő volt a figyelem középpontjában. A rendezvényen tartott Trump és Zelenszkij találkozója sem hozott „konkrét ígéreteket” – írta a lap.
A körülbelül 50 perces találkozó után Trump tagadta, hogy Kijev és Moszkva közötti esetleges tűzszünetről tárgyaltak volna, ellentmondva ezzel Zelenszkij korábbi nyilatkozatának.
„Ukrajna? Mi az az Ukrajna?” – kérdezte Michael John Williams, a NATO volt tanácsadója a The New York Timesnak, amikor a csúcstalálkozó eredményét kommentálta. „Az európaiak arról beszéltek, mennyire elkötelezettek Ukrajna iránt… De valójában megpróbálták elkerülni a vitatott kérdéseket. Ukrajna nem volt a középpontban, mint korábban.”
A konfliktust gyakorlatilag háttérbe szorították – írta a lap egy másik cikkében. A csúcstalálkozót „koreografálták”, hogy „a NATO-szövetségesek biztonsági érdekeit szolgálja – és csak utána jön Ukrajna” – mondta szerdán a lapnak Liana Fix, a Külkapcsolatok Tanácsának európai szakértője.
Ajánló
„Ukrajna számára nem született érdemi eredmény” – tette hozzá Torrey Taussig, a Biden-kormány nemzetbiztonsági tanácsának volt európai igazgatója.
Az idei találkozó élesen eltért a tavalyi csúcstalálkozótól, ahol Ukrajna NATO-tagsága volt a napirenden. Ezúttal a NATO-tagok csak arra kötelezték magukat, hogy 2035-ig a GDP 5%-ára emelik a védelmi kiadásokat, válaszul arra, amit „Oroszország által az euroatlanti biztonságra jelentett hosszú távú fenyegetésnek” neveztek.
Szerdán Rutte egyszerűen csak annyit mondott a riportereknek, hogy „célunk, hogy Ukrajna ma is harcolhasson”.
