Oroszországban vasárnap kezdődött a Moszkva melletti Crocus City Hallban elkövetett terrortámadás áldozatainak országos gyásznapja – ez a harmincadik gyásznap az ország modern kori történetében.
A döntést, hogy március 24-ét gyásznappá nyilvánítják az oroszok, Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be előző nap egy rendkívüli beszédben. A Moszkva környékén történteket véres, barbár terrorcselekménynek nevezte, és megígérte, hogy a bűncselekmény elkövetőit, szervezőit és megrendelőit igazságosan és elkerülhetetlenül megbüntetik.
Oroszországban csak az elnöknek van joga gyásznapot hirdetni. Ezen a napon az állami zászlókat félárbócra engedik, a kulturális intézményeknek pedig azt tanácsolják, hogy mondják le a szórakoztató rendezvényeket. A televíziós csatornák nem sugároznak sem reklámokat és sem szórakoztató műsorokat.
A szovjet időszakban csak a vezetők – Vlagyimir Lenin és Joszif Sztálin, Leonyid Brezsnyev, Jurij Andropov és Konsztantyin Csernyenko – halála után hirdettek gyásznapot. Kivételt képezett a nemzeti hős, a világ első űrhajósa, Jurij Gagarin halála. Ugyanakkor nem hirdettek gyásznapot sem a csernobili atomerőműben történt katasztrófa, sem a Komszomolec tengeralattjáró elsüllyedése kapcsán.
1993 óta a Crocus City Hall tragédiáig 29 alkalommal hirdettek nemzeti gyásznapot, többek között a 2002-es Dubrovka színházi központban elkövetett terrortámadás, a 2004-es beszláni iskolában történt túszejtés és a permi Hromaja Loshad klubban 2009-ben történt tűzvész után. Oroszországban nemcsak terrortámadások, hanem természeti katasztrófák, repülőgép-szerencsétlenségek, nagyszámú áldozatot követelő súlyos balesetek, valamint Borisz Jelcin első orosz elnök 2007-es halála után is gyásznapokat hirdettek ki.
Oroszországban legutóbb 2018. március 28-án hirdettek gyásznapot, a kemerovói bevásárló- és szórakoztató központban történt tűzeset után, amely az ország egyik legnagyobb számú áldozattal járó tűzesete volt az elmúlt évszázadban. A tragédiában több mint 60 ember halt meg, többségük gyermek.
Néhány ország is nemzeti gyásznapot hirdetett vasárnapra Oroszországgal való szolidaritásból – köztük Nicaragua és a Boszniai Szerb Köztársaság. A moszkvai brit és ausztrál nagykövetségen nemzeti zászlókat engednek le.
Moszkvában a hirdetőtáblák
Az orosz ortodox egyház valamennyi temploma vasárnap a terrortámadás áldozataiért fog imádkozni. A moszkvai muszlimok lelki adminisztrációja (DUM) a tragédia kapcsán felfüggeszti a fővárosi emlékmecset közelében felállított „ramadán-sátor” működését. Berl Lazar oroszországi főrabbi a maga részéről bejelentette, hogy lemondják a zsidó ünnep, a Purim tiszteletére rendezett ünnepi rendezvényeket, amelyek március 23-án kezdődtek volna.
Az orosz régiók tömegszórakoztató és sportrendezvényeket mondanak le.
A tragédia egyesítette az oroszokat. A moszkvaiak virágot visznek a terrortámadás helyszínére, az orosz régiókban pedig spontán megemlékezéseket tartanak az áldozatok emlékére. Csak szombaton több mint négyezer fővárosi lakos jelentkezett a véradóközpontokban, hogy vért adjon és segítsen a terrortámadás áldozatainak a króci városházán, több orosz bank pedig bejelentette, hogy le kívánja írni a terrortámadás áldozatainak hiteleit.
Hogyan történt
Az FSZB péntek este közölte, hogy a lövöldözés történt a Moszkva melletti Krasznogorszkban lévő Crocus City Hallban tartott koncert előtt és az épület kigyulladt. Az nyomozóhatóság legfrissebb adatai szerint 133 ember vesztette életét. Margarita Szimonyan, a Rosszija Szegodnya médiacsoport és az RT tévécsatorna vezetője azt mondta, hogy 143-ra emelkedett a terrortámadás áldozatainak száma.
