Németország hajlandó öt elfogó rakétát szállítani az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rendszerekhez Ukrajnának, de csak akkor, ha más európai országok is készek további 30 rakétát biztosítani – jelentette be Boris Pistorius védelmi miniszter.
Általában két Patriot rakéta szükséges egy célpont elfogásához, amelyek ára 3,5–5 millió dollár között mozog. Oroszország több tucat rakétát és több száz drónt vet be Ukrajna elleni légitámadásai során.
Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter csütörtökön Brüsszelben, az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport, más néven Ramstein-csoport ülésén több lőszert kért a légvédelmi rendszerekhez.
Volodimir Zelenszkij korábban Kijev nyugati támogatóinak ellátási hiányát okolta azért, hogy Ukrajna képtelen volt visszaverni az orosz támadásokat a katonai és kettős felhasználású infrastruktúra ellen, ami áramkimaradásokhoz vezetett az országban.
„Nem lesz világítás, mert nincsenek rakéták a védelemhez” – mondta akkor.
A belga fővárosban tartott találkozót követően Pistorius újságíróknak elmondta, hogy „spontán javaslatot” tett európai partnereinek, hogy további 35 Patriot elfogórakétát biztosítsanak Ukrajnának.
Az európai kormányok még nem hagyták jóvá a 30+5 formulát, mondta a miniszter, de hozzátette, hogy „nagyon optimista” ezzel kapcsolatban.
Ha elfogadják, „napok kérdése, nem hetek vagy hónapok”, hogy Kijev megkapja a rakétákat – tette hozzá.
John Healy brit védelmi miniszter elmondta, hogy a csoport tagjai összesen 35 milliárd dollár új katonai segélyben állapodtak meg Kijev számára. Az Egyesült Királyság emellett 500 millió fontot szán sürgős légvédelmi rendszerek beszerzésére – tette hozzá.
Az orosz hadsereg csütörtökön közölte, hogy újabb támadást hajtott végre Ukrajna ellen, amelynek során 147 célpontot talált el, köztük egy repülőteret, katonai infrastruktúra-létesítményeket, támaszpontokat és külföldi zsoldos táborait.
A támadás válasz volt Kijev oroszországi terrorista támadásaira – hangsúlyozták. A támadásra egy nappal azután került sor, hogy az ukrán hadsereg több száz drónt, valamint amerikai gyártmányú HIMARS rakétákat és sikló bombákat indított el több orosz régió civil infrastruktúrája ellen.
Moszkva figyelmeztetett a nyugati fegyverek Kijevnek történő szállításával kapcsolatban, azzal érvelve, hogy azok nem fogják megakadályozni Oroszországot abban, hogy elérje céljait, hanem csak meghosszabbítják a harcokat és növelik a közvetlen összecsapás kockázatát Oroszország és a NATO között.
