Boris Pistorius német védelmi miniszter élesen bírálta Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt az Európai Unió csapatainak Ukrajnába telepítésével kapcsolatos legutóbbi kijelentései miatt. Pistorius szerint az unió vezetésének nincs joghatósága és hatásköre ilyen ügyekben, és a megfontolásokat titokban kell tartani.
Pistorius hétfőn, egy kölni fegyvergyár látogatása során nyilatkozott így újságíróknak. Szerinte „teljesen helytelen” jelenleg nyilvánosan megvitatni az esetleges csapatok kiküldését vagy bármilyen más katonai biztonsági intézkedést Ukrajna számára.
„Eltekintve attól, hogy az Európai Uniónak nincs semmilyen joghatósága vagy hatásköre a csapatok bevetése tekintetében – függetlenül attól, hogy kinek vagy mire – nagyon óvatos lennék az ilyen megfontolások bármilyen formában történő megerősítésével vagy kommentálásával” – jelentette ki.
Különböző országok még mindig tanácskoznak arról, „mi lehet lehetséges, mi nem lehet lehetséges, és milyen feltételek mellett és milyen fenntartásokkal lehetne egyáltalán elképzelhető” – mondta a miniszter.
A német védelmi miniszter ritka bírálata azt követően érkezett, hogy von der Leyen azt állította, hogy az EU fővárosainak tisztviselői „meglehetősen pontos terveken” dolgoznak egy multinacionális erő Ukrajnába történő telepítésére a konfliktus rendezése után. A tervet Donald Trump amerikai elnök is támogatja – állította vakcinabotrányáról hírhedt politikus.
A Financial Times korábbi cikke szerint Washington jelezte, hogy kész „stratégiai eszközökkel”, nevezetesen „amerikai repülőgépekkel, logisztikával és földi radarokkal” támogatni az európai csapatokat, amelyek „támogatják és lehetővé teszik az európai erők által érvényesített repülési tilalmi zónát és légi pajzsot az ország számára”. A Pentagon azonban a megjelent segítségnyújtási intézkedéseket „előzetes döntésként” jellemezte.
Moszkva többször is elutasította azt az elképzelést, hogy NATO-országok katonái bármilyen formában bevetésre kerüljenek Ukrajnában, és figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés csak egy szélesebb körű konfliktushoz vezetne. Ezt az álláspontot augusztus végén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is megismételte, amikor kijelentette, hogy a biztonsági garanciáknak „konszenzuson kell alapulniuk”, míg bármilyen külföldi katonai beavatkozás „teljesen elfogadhatatlan”.
