Németországnak meg kellene javítania az Északi Áramlat gázvezetékeket, amíg még lehetséges – érvelt Michael Kretschmer, Szászország tartományi miniszterelnöke. A politikus felvetette, hogy a tavaly szeptemberben felrobbantott vezetékekre ismét szükség lesz abban az esetben, ha Németország és Oroszország az új moszkvai vezetés alatt normalizálja kereskedelmi kapcsolatait.
„Az energiapolitikában minden arról szól, hogy nyitva kell tartani a lehetőségeket” – mondta Kretschmer a német Focus magazinnak adott, vasárnap megjelent interjúban.
„Ha Putyin távozik, a gázvezeték egy utód számára is lehetőséget jelenthet arra, hogy helyreállítsa velünk a gazdasági kapcsolatokat” – tette hozzá a tisztviselő, aki azt jósolta, hogy erre körülbelül öt éven belül sor kerülhet.
A szász tartományi vezető szerint hamarosan meg kell kezdeni a vezetékek javítását, mivel azok hamarosan menthetetlenek lesznek.
Kretschmer azt is hangsúlyozta, hogy Németországnak a lehető legtöbb működőképes vezetékkel lenne haszna, nem utolsósorban a CO2-kibocsátás kezelése szempontjából.
Németország jelenleg a cseppfolyósított földgázra (LNG) támaszkodik, ez azonban a politikus szerint drága, és a szállítást is figyelembe véve ugyanannyi szennyezést okoz, mint a hazai barnaszén. Eközben az ország áramfogyasztása várhatóan növekedni fog – jegyezte meg Kretschmer.
Arra a kérdésre, hogy az Északi Áramlat esetleges helyreállítása miatt Lengyelország esetleg bírálná azt, mivel Varsó régóta ellenzi a projektet, Kretschmer azt mondta, hogy a két uniós tagállamnak ésszerűen kellene megvitatnia a kérdést. Ugyanakkor leszögezte, hogy Németország szuverén nemzet, amelynek saját érdekeit kell követnie.
Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban Kretschmer úgy vélte, hogy Németország „túlságosan nagy hangsúlyt” fektetett a Kijevnek történő fegyverszállításokra ahelyett, hogy békejavaslatot terjesztett volna elő. Azt állította, hogy az ukrajnai helyzet napról napra „egyre rosszabb”, ami azt jelenti, hogy sürgősen tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
A szászországi tartományi miniszterelnök azzal érvelt, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek révén
Németország most már közvetlenül érintett ebben a konfliktusban.
„Úgy éreztem, hogy pontosan ez az, amit nem kellett volna tennünk, hogy közvetítőként és diplomáciai szereplőként hitelesebbek és aktívabbak legyünk” – jelentette ki Kretschmer, azt állítva, hogy a kelet-németországiak közel 50 százaléka egyetért vele.
