Németországnak sürgősen szüksége van egy független parlamenti vizsgálatra az Északi Áramlat szabotázsának ügyében – jelentette ki Sahra Wagenknecht veterán német baloldali politikus egy csütörtökön közzétett videóban. Ha bebizonyosodik, hogy Kijev állt a gázvezeték elleni 2022-es támadás mögött, akkor felelősségre kell vonni – tette hozzá.
A törvényhozó, aki saját pártját, a Sahra Wagenknecht Szövetséget (BSW) is vezeti, megkérdőjelezte, hogy Berlinben két évvel az incidens után továbbra is néma csend van. Olaf Scholz kancellár kabinetje makacsul elutasította, hogy a parlamenttel bármilyen érdemi részletet megosszon a robbantások ügyében folyó vizsgálatról vagy annak eredményeiről – érvelt.
„A vizsgálat szükségessége annál is inkább sürgető, mivel Ukrajna, amely a német adófizetők milliárdjainak kedvezményezettje, a fő gyanúsított” – mondta Wagenknecht.
„Ha Ukrajna felelős a német energiaellátás elleni terrorcselekményért, akkor a fegyverszállításokat azonnal be kell fejezni, és a kártérítés kérdését is napirendre kell tűzni”.
A képviselő számos nyugati médiajelentést idézett, amelyek szerint ukrán búvárok egy csoportja felrobbantotta a Németországba földgázt szállító orosz tenger alatti vezetékeket. Az állítólagos magánfinanszírozású csoport állítólag maga Valerij Zaluzsnij ukrán tábornok utasítására cselekedett, akit később elbocsátottak, és Kijev nagykövetévé neveztek ki Nagy-Britanniában – jelentette a Der Spiegel a hónap elején.
„Akinek ilyen barátai vannak, annak tényleg nincs szüksége ellenségekre” – mondta Wagenknecht, hozzátéve, hogy „ha ez a történet igaz, akkor valóban az évszázad botrányát éljük át”.
Idézett más jelentéseket, amelyek szerint Berlint a CIA figyelmeztette a lehetséges támadásra, de mégsem tett lépéseket.
Hozzátette, hogy a támadást követő kormányzati hallgatás még több kérdést vet fel.
„A parlamenttel és a nyilvánossággal való együttműködés megtagadása egyre sürgetőbbé teszi egy vizsgálóbizottság felállítását, amelyet… a BSW kért” – mondta Wagenknecht. Berlin egyelőre nem adott hivatalos tájékoztatást a vizsgálatról. Augusztusban a német média arról számolt be, hogy a hatóságok kiadták az első elfogatóparancsot az ügyben, állítólag egy „Volodimir Z” néven azonosított ukrán állampolgár ellen.
Németország a második legnagyobb katonai támogatója Ukrajnának, összesen több mint 1 milliárd euró értékben 2022 januárja és 2024 júniusa között a Kieli Világgazdasági Intézet szerint. Berlin ugyanebben az időszakban közel 5 milliárd dollár humanitárius és pénzügyi támogatást is nyújtott Kijevnek az agytröszt becslései szerint.
