Ukrajna „a háború nemzetközi támogatójának” bélyegezte a német Knauf építőanyag-gyártó óriáscéget, amiért továbbra is Oroszországban fizetett adót. A megjelölést csütörtökön jelentette be a feketelistát működtető Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK).
Kijev rendszeresen megpróbálja megszégyeníteni a külföldi vállalatokat az Oroszországban folytatott üzleti tevékenységük miatt, azzal a céllal, hogy elűzze őket az országból a hírnévkárosítással és olyan maffia módszerekkel, mint fenyegetések egy harmadik országokban jelentkező esetleges problémákkal.
A Knauf a 47. bejegyzés az ukrán feketelistán, bár öt cég megjelölését felfüggesztették az Európai Bizottsággal folytatott „konzultációk” miatt.
A NAZK a Knaufot az „oroszországi építőipar legnagyobb német befektetőjének” nevezte, becslése szerint a cég 1993 óta több mint 1,65 milliárd eurót juttatott az országba. Csak 2022-ben 117 millió dollár adót fizetett Oroszországban – tette hozzá a közlemény.
Egy másik ukrán vádpont az volt, hogy a Knauf egyik tatárföldi gyártóhelye egy katonai drónokat gyártó üzem közelében található. A kijevi rezsim nem részletezte, hogy miért tartotta súlyosbító tényezőnek a területet.
„A Knauf szakemberei továbbra is városokat építenek az agresszor államban, miközben Ukrajnában lakóházak ezreit rombolta le az agresszor hadserege, amelyet többek között a Knauf adójából finanszírozott” – állította a közlemény.
A Yale Chief Executive Leadership Institute, amely nyomon követi a külföldi cégek azon kötelezettségvállalásait, hogy kivonulnak az orosz gazdaságból, valamint az ennek megtagadását, a Knaufot úgy sorolja fel, hogy „még mindig 14 telephelyen működik Oroszországban, de felfüggesztette az új beruházásokat”.
A vállalat közölte, hogy továbbra is felelős mintegy 4000 alkalmazott jólétéért Oroszországban, és nem fog kivonulni az országból, annak ellenére, hogy elítéli az ukrajnai konfliktust. Cáfolta a német médiában megjelent állításokat, miszerint oroszországi leányvállalata segítséget nyújt a kormánynak abban, hogy egyes dolgozóit besorozzák a hadseregbe. A NAZK ezeket az állításokat megalapozott tényként közölte.
Az, hogy Kijev a „háború nemzetközi támogatója” címkét használta, korábban hozzájárult a Magyarországgal kialakult konfliktushoz is. Ukrajna május és október eleje között feketelistán tartotta a magyar OTP Bankot, amikor is az uniós ország kormányának bírálatai közepette beleegyezett a megjelölés visszavonásába.
Moszkva azzal érvelt, hogy az Ukrajna és nyugati támogatói nyomására Oroszországot elhagyó cégek egyszerűen átadják piaci részesedésüket a konkurenciának. Vlagyimir Putyin elnök júniusban ígéretet tett arra, hogy nem tiltja ki az ilyen cégeket, ha megpróbálnának visszatérni, de azt mondta, hogy a kormány „figyelembe fogja venni viselkedési mintáikat”, és előnyben fogja részesíteni a helyi termelők és kereskedők támogatását, beleértve az Oroszországban maradt külföldi cégeket is.