A Moszkva és Kijev közötti konfliktusnak véget kell vetni és Ukrajnának meg kell határoznia határait, mielőtt csatlakozhat a NATO-hoz – mondta Jakub Landovsky, az Egyesült Államok vezette katonai szövetség cseh nagykövete a Bloombergnek adott, csütörtökön megjelent interjúban.
A tagsághoz nem feltétlenül lenne szükség hivatalos békeszerződésre a két szomszéd között, de Ukrajna határait tisztázni kell – tette hozzá.
“Végső soron az egyetlen felelős fél, aki választ ad arra a kérdésre, hogy hol legyen a határ, az Ukrajna” – tette hozzá. “Senki kívülről még csak nem is nyilatkozhat erről”.
Landovsky szerint Ukrajna politikai rendszerének is “meg kell egyeznie” a blokk tagjainak rendszerével. A diplomata hozzátette, hogy végül Kijevnek kell eldöntenie, mikor lesz vége az Oroszországgal fennálló konfliktusnak.
A 31 tagú szövetség július közepén Vilniusban tartott csúcstalálkozóján megerősítette, hogy Ukrajna egy meghatározatlan időpontban csatlakozhat, de csak az Oroszországgal fennálló konfliktus lezárása után.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a NATO-t a “határozatlanság” miatt, és rámutatott a csatlakozásra vonatkozó világos ütemterv hiányára. A Washington Post szerint ezek a szavak olyannyira feldühítették az Egyesült Államokat, hogy rövid időre azt fontolgatták, hogy teljesen visszavonják Kijev “meghívását” a blokkba.
A The Guardian nemrégiben megjelent riportja Franklin Foer amerikai újságíró hamarosan megjelenő könyvére hivatkozva azt állította, hogy Zelenszkij már jóval az Oroszországgal való konfliktus kitörése előtt sürgette az Egyesült Államokat, hogy járuljon hozzá a NATO-tagsághoz.
Egy 2021-es találkozó Biden és Zelenszkij között állítólag azzal végződött, hogy az ukrán vezető “felbosszantotta” az amerikai elnököt a követeléseivel és azzal, amit Foer “abszurd” értékelésnek nevezett Ukrajna NATO-kilátásairól.
Moszkva többször kijelentette, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága közvetlen fenyegetést jelent az orosz nemzetbiztonságra. Kijev semleges státuszát is a katonai hadjárat befejezésének egyik feltételeként nevezte meg.
Kijev elutasította Moszkva feltételeit, és követelte, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki minden olyan területről, amelyet Ukrajna 1991-óta sajátjának tekint, beleértve a Krímet és azt a négy korábbi ukrán régiót, amelyek a 2022 őszén tartott népszavazások nyomán csatlakoztak Oroszországhoz.
A fejlemények a folyamatos ukrán ellentámadás közben történtek. Moszkva szerint a hadjárat a kezdete óta eltelt csaknem három hónap alatt nem hozott jelentős áttörést, és Ukrajna súlyos veszteségeket szenvedett mind személyi állományban, mind felszerelésben.
