Moszkva nem lát olyan lépéseket Washington részéről, amelyek az amerikai-orosz kapcsolatok javítását céloznák – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán Moszkvában újságíróknak.

„Meghatározhatatlan jeleken kívül mindeddig semmit nem láttunk, ami az Oroszországgal való viszony javításának szándékára utalt volna. Egy sor olyan lépés történik, amely éles elutasítást vált ki belőlünk” – fogalmazott a magas rangú diplomata.

Mint mondta, az amerikai szankciók kiterjesztése nem okozott meglepetést Moszkvában, de a nyomás fokozása „mély aggodalmat” keltett. Szavai szerint az orosz diplomácia „megpróbálja visszatéríteni a valóságba” Washingtont, megmutatva neki, hogy a gazdasági büntetőintézkedések visszaütnek az amerikaiakra. Hozzátette: Oroszország továbbra is igyekszik kiutat találni a helyzetből.

Rjabkov szerint Washington nem semleges módon, hanem a Moszkvával folytatott párbeszéd minden aspektusában kimutatható mély oroszellenességgel viszonyul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokhoz.

Megismételte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzleti projekt és annak átpolitizálása nem más, mint rosszhiszemű konkurenciaharc, a kivételesség jegyében megnyilvánuló önzés az Egyesült Államok részéről.
Úgy vélte, a szankciók az amerikai külpolitika fő eszközévé váltak. Moszkva a nemzetközi jog megsértéseként értékeli az egyoldalú gazdasági büntetőintézkedéseket – mondta.

„Ha a szankcióknak területen kívüli összetevőjük is van, vagyis ha kísérlet történik a megfélemlítés eszközeinek alkalmazására harmadik országok vállalataival, szerveivel és fizikai személyeivel szemben, akkor nyilvánvaló, hogy a szankciók elemévé válnak a bizonytalanság és válság légköre megteremtésének. Lehet, hogy éppen ez a cél, az Egyesült Államok mindig is híres volt arról a képességéről, hogy az irányított válságok politikáját folytassa és hogy a krízis forró fázisba lépésének határán egyensúlyozzon” – mondta Rjabkov.

Közölte, hogy Moszkva keresi az alternatívákat a pénzügyi tranzakciókat akadályozó szankciókkal szemben. Ehhez szerinte meg kell szabadulni a dollártól és fel kell számolni az amerikai bankrendszertől való függőséget.
A miniszterhelyettes szükségesnek nevezte az újabb Irán elleni szankciók megakadályozását a Teherán nukleáris programjáról megkötött nemzetközi megállapodás megvédése érdekében.

Rjabkov az RT orosz állami televíziónak nyilatkozva „nagyon veszélyes változásnak” nevezte, hogy „az Egyesült Államokban az internet-platformokat bevonják a politikai küzdelembe”. Ezt arra reagálva jelentette ki, hogy több vizsgálat is megpróbálja megállapítani, milyen közösségi médiában végrehajtott manipulációkkal befolyásolhatta Moszkva a tavalyi amerikai elnökválasztást.

A politikus szerint Washingtonnak nincs bizonyítéka arra, hogy Moszkva beavatkozott a választási küzdelembe, különben azt már rég nyilvánosságra hozta volna.

A Szövetségi Tanácsban (az orosz parlament felsőházában) szerdán meghallgatást tartottak azzal kapcsolatban, hogy a Twitter letiltotta az RT és a Szputnyik hírügynökség reklámjait. Itt Margarita Szimonyjan, az RT főszerkesztője elmondta, hogy az általa irányított televízió a Twitteren a kampány idején 275 ezer dollárt költött hirdetésre, amivel nem gyakorolhatott befolyást a milliárdos költségvetésű amerikai elnökválasztás kimenetelére. A legnagyobb összeget, 12 ezer dollárt, az RT America egy Bernie Sanders demokrata elnökjelölt-aspiránssal készült élő műsor promotálására fordította. Elmondta, hogy fennállása óta az RT összesen 1,9 millió dollárt költött el Twitter-reklámokra.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a meghallgatáson kijelentette, hogy az Egyesült Államokban rendszeresített külföldi ügynöklista az RT-től alapvetően eltérő jellegű cégeket tart nyilván. Az érintett vállalatok jellemzően nem állítanak elő médiatartalmat amerikai újságírók bevonásával, hanem lobbitevékenységet folytatnak és külföldről származó anyagokat terjesztenek. Zaharova szerint az RT külföldi ügynökként történő lajstromba vételével – amelybe nem egyezett bele a tévécsatorna – Washington meg akarja akadályozni az alternatív információ amerikai területen való terjesztését.

Oleg Plohoj igazságügyi miniszterhelyettes a meghallgatáson közölte: elkészültek a javaslatok arra, hogy Moszkva hogyan adhat „szimmetrikus” válaszokat az orosz tömegtájékoztatási eszközökkel szembeni amerikai fellépésre. Az igazságügyi tárca korábban több amerikai állami finanszírozású médiumot figyelmeztette arra, hogy óvakodjanak az orosz törvények megsértésétől.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke szerdán az amerikai politikusokat tette felelőssé a keddi New York-i terrortámadás miatt, mert azok véleménye szerint, az előző elnökválasztások miatti „belső leszámolásokkal” voltak elfoglalva polgáraik biztonsága helyett. Koszacsov ezzel a kampányba való állítólagos orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálatokra utalt.

A szenátor szerint a hasonló terrortámadások ellen úgy lehet harcolni, ha az Egyesült Államok nem bocsátja be a szélsőséges ideológiákat potenciálisan hordozó személyeket és ha harcol a külső befolyás és a terrorizmus ideológiája ellen. Hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni harcban az Egyesült Államoknak és Oroszországnak a legszorosabb szövetségben kellene állnia egymással. MTI