Moszkva reméli, hogy Riga és az arra hivatott nemzetközi szervezetek is meghallják az orosz ajkú lett lakosság hangját és biztosítják a kisebbség jogait – közölte vasárnap az orosz külügyi szóvivő. Alekszandr Lukasevics az orosz külügyi tárca honlapján megjelent közleményben úgy vélte: az, hogy az orosz nyelv státusáról rendezett szombati népszavazáson nagy számban vettek részt vett magukat oroszt anyanyelvűeknek valló lettek, arról tanúskodik, hogy nem értenek egyet a egyazon népi kultúrájú (monoetnikai) társadalom építésével. „Mindemellett a népszavazás eredménye nem fejezi ki teljes mértékben az országban uralkodó hangulatot, mivel a 319 ezer hontalannak nem volt lehetősége véleményt nyilvánítani” – tette hozzá az orosz szóvivő. Lukasevics érthetetlennek nevezte azt is, hogy a lett központi választási bizottság a rigai külügyminisztérium javaslatára nem biztosította a megfigyelői státuszt az orosz – közéleti személyiségekből még Vlagyimir Putyin elnöksége idején létrehozott – Társadalmi Kamara küldöttségének. „Úgy véljük, hogy Riga figyelmen kívül hagyta nemzetközi kötelezettségvállalásait” – olvasható a moszkvai külügy honlapján.
A lett külügyi szóvivő csütörtökön közölte: azért nem tudták javasolni az orosz Társadalmi Kamara két tagjának a megfigyelői státusz megadását, mert a testület tagjait az orosz államfő nevezi ki, ezért az nem tekinthető társadalmi szervezetnek.
A szombati lettországi népszavazás előzetes eredményei szerint a voksolók nagy többsége: 78,88 százalékuk nemmel szavazott az orosz nyelv második hivatalos nyelvvé, és államnyelvvé válását.
A baltikumi uniós tagállam lakosságának 44 százaléka vallja anyanyelvének az oroszt. A népszavazást az oroszajkú népességet képviselő Anyanyelv nevű mozgalom kezdeményezte, válaszul a lett nacionalista csoportok követelésére, hogy az orosz nyelv oktatását tiltsák be a lett iskolákban.
