A karibi válsághoz hasonló helyzet alakulhat ki, ha amerikai rakétákat telepítenek az orosz határok közelébe – figyelmeztetett Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn Moszkvában, az orosz parlament felsőházában.
A vezető orosz diplomata a szárazföldi telepítésű, közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről kötött INF-szerződés felfüggesztéséről szóló törvénytervezettel kapcsolatban szólalt fel a szenátorok előtt. Rjabkov az Egyesült Államok és a NATO azon korábbi ígéreteivel kapcsolatban, hogy nem tervezi ilyen fegyverek Európába telepítését, emlékeztetett, hogy Oroszország és az atlanti szövetség együttműködési alapokmánya magában foglalja azt a kitételt, hogy a NATO nem kíván jelentős erőket állomásoztatni új tagállamai területén, az orosz határok közelében.
A tárcavezető szerint a történtek azt mutatják, hogy „mindez könnyen megváltozik”, ezért Oroszországnak a legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie. Megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint az Mk-41-es típusú amerikai rakétavédelmi rendszer univerzális (támadó manőverező repülőgépek indítására is alkalmas) indítóállásainak Romániába és Lengyelországba telepítésével a szárazföldi állomásoztatású közepes hatótávolságú rakéták európai jelenléte már „realitás”.
„Amint a NATO szándékai agresszívak voltak, azok is maradtak. Ha a dolog eljut a az ilyen típusú rendszerek valós szárazföldi telepítéséhez, akkor a helyzet nemcsak bonyolultabbá válik, hanem a végletekig kiéleződik, és olyan rakétaválságba sodródhatunk, amely közel áll a karibihoz” – mondta Rjabkov.
A karibi válság 1962-ben robbant ki, amikor a Szovjetunió – válaszul a hasonló amerikai eszközök Törökországban való megjelenésére – atomrakétákat telepített Kubába.
Ezek felfedezése után az Egyesült Államok tengeri blokádot vont a szigetország köré. Az invázióval és nukleáris háborúval fenyegető krízis közepette Nyikita Hruscsov szovjet vezető ajánlatot tett John F. Kennedy amerikai elnöknek: visszavonja rakétáit Kubából, ha az Egyesült Államok ígéretet tesz arra, hogy sohasem támadja meg Kubát, és kivonja Törökországba telepített rakétáit.
A krízist tovább élezte, hogy a sziget felett lelőttek egy U-2-es kémrepülőgépet. Végül Kennedy elfogadta az ajánlatot, Törökországból az amerikaiak, Kubából pedig a szovjetek kivonták rakétáikat.
Rjabkov egyébként hangot adott reményének, hogy augusztus 2., vagyis az INF-szerződés hatályának feltételezett lejárta után nem következik be a helyzet gyors és összeomlásszerű romlása.
Emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin elnök moratóriumot hirdetett a közepes hatótávolságú eszközök szárazföldi telepítésére, egyebek között a tengeri indítású, Kalibr típusú „szárnyas rakéták” átalakítására.
Közölte: Oroszország nem látja jelét annak, hogy Kína kész lenne tárgyalni nukleáris arzenáljának korlátozásáról vagy csökkentéséről, avagy kész lenne csatlakozni az INF-szerződéshez. Mint mondta, Moszkva üdvözölné az áttérést a témakör sokoldalú alapon történő vizsgálatára, de világos, hogy orosz-amerikai viszonylatban sokkal égetőbb problémák várnak rendezésre.
Rjabkov szerint Oroszország a hadászati stabilitásról folytatott párbeszéd újraindítására törekszik, és reményét fejezte ki, hogy erre az Egyesült Államok is hajlandó lesz, ha nem is tartalmi, de legalább szervezeti értelemben.
Más témákról szólva, újságíróknak nyilatkozva Rjabkov hangot adott meggyőződésének, hogy az Irán ellen bevezetett újabb amerikai szankciók csak súlyosbítják a válságot. Mint mondta, Oroszország, más országokkal együttműködve ellen fog állni az „illegitim”, egyoldalú büntetőintézkedéseknek.
Egyúttal kijelentette: Oroszország nem tett le arról a szándékáról, hogy szakértőket küldjön a Tbiliszi közelében működő Richard Lugar Közegészségügyi Kutatóközpontba, amelynek mikrobiológiai laboratóriumában Igor Giorgadze volt georgiai belbiztonság miniszter tavaly ősszel elhangzott vádja szerint amerikai fegyverkísérletek folynak. Az orosz miniszterhelyettes elismerte, hogy a kétoldalú viszony kiéleződése nyomán most nem ez a legégetőbb kérdés Moszkva és Tbiliszi között.
