Oroszországnak készen kell állnia az Európa Tanácsból (ET) való kilépésre, ha a szervezetnél az alapokmány megsértése címén kezdeményezik háromoldalú megfigyelési mechanizmus beindítását vele szemben – jelentette ki hétfőn Moszkvában Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament és az Európa Tanács Parlementi Közgyűlésének (PACE) elnökhelyettese.
„Először is: felül kell vizsgálnunk szerepünket ebben a szervezetben, másodszor el kell hagynunk abban az esetben, ha beindítják a háromoldalú mechanizmust országunk ellen” – hangoztatta Tolsztoj egy kerekasztal-tanácskozáson, amelyet az orosz ET-tagság 25. évfordulóján tartottak a parlament felsőházában.
Az orosz képviselő szerint Moszkva nem tűrheti el, a háromoldalú megfigyelési mechanizmus beindításának „megaláztatását”.
A 47 tagországot számláló, strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezetben nagyon kevés alap maradt az együttműködésre, mert Moszkvának az összefogást kezdeményező javaslatai nem találnak támogatásra, Oroszországnak pedig az ET-ben azért sincsenek szövetségesei, mert maga sem határozta meg világosan, hogy milyen érdekei fűződnek a tagsághoz. Problémaként nevezte meg, hogy a PACE választja meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) bíróit, akiknek többsége szerinte Soros György civil szervezeteit képviseli.
„A végleges döntést a külpolitikában nálunk az államfő, Oroszország elnöke szokta meghozni, és az eddig meghozott döntések alapján úgy tűnik, hogy ez pontosan ezek logikai folytatása lesz” – tette hozzá a politikus, aki egyben az orosz küldöttség vezetője is a PACE ülésszakain.
Tolsztoj szerint Moszkva az ET-ből való kilépését követően, a szövetségeseivel közösen létrehozhatja saját jogvédő mechanizmusait, így egy emberi jogi bíróságot is.
Januárban a PACE működési rendjében rögzítette a háromoldalú mechanizmus alkalmazásának lehetőségét az ET Alapokmányának durva megsértése esetén. A folyamatot a közgyűlés részvevőinek egyharmados támogatásával el lehet indítani.
Február közepén Olga Mihajlova, Alekszej Navalnij ügyvédje közölte, hogy az orosz ellenzéki politikus védelme az Európa Tanács miniszteri bizottságához fordult amiatt, hogy Moszkva nem hajtotta végre az EJEB-nek az Yves Rocher-ügyben hozott határozatát. Mihajlova szerint a testület márciusi ülésén fogja megvitatni a kérdést.
A védelem azt fogja kérni a miniszteri bizottságtól, hogy juttassa érvényre az emberi jogok európai egyezményének 46., az ítéletek kötelező erejéről rendelkező cikkének végrehajtását, s indítsa be a krízishelyzetek megoldását célzó rendkívüli háromoldalú mechanizmust. A több szakaszból álló eljárás vége az érintett fél tagságának felfüggesztése vagy annak kilépése lehet.
Az eljárást a miniszteri bizottság, a PACE vagy az ET főtitkára kezdeményezheti. A végső döntést az ellenőrzés beindításáról a miniszteri testület hozza meg, kétharmados többséggel. Az ET ezután az alapokmányt megsértő országba küldöttséget küld, amelynek munkája alapján útiterv készül a krízishelyzet megoldására. Ha ez nem működőképes, az ET beindíthatja a következő szakaszt, amely az érintett ország tagságának felfüggesztéséhez vagy kizárásához vezethet.
Szergej Kiszljak, az orosz felsőház külügyi bizottságának első elnökhelyettese a hétfői moszkvai tanácskozáson azt mondta, hogy az ET potenciálját egyre inkább az Oroszországgal való szembenállásra használják fel. Ő is úgy vélekedett, hogy ha minden ugyanebben az irányba halad tovább, akkor „fel kell készülni kemény lépésekre”.
Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes úgy vélekedett, hogy a PACE-ben „összegyűlt a kritikus tömeg” a Moszkva elleni eljárás beindításához, s arra figyelmeztette a nyugat-európai országokat, hogy az ET-ben „ne tegyék próbára Oroszország türelmét”. Kifogásolta, hogy bár Oroszország jogköreit a PACE-ben megerősítették, a közgyűlés teljesíthetetlen feltételeket támaszt, és „gombamód szaporodnak az oroszellenes jelentések”.
„Semmi jóra sem vezet az a törekvés, hogy az Európa Tanácsot az Európai Unió toldalékává alakítsák át, egy olyan emberi jogi eszközzé, amellyel a független perifériát meg lehet dolgozni. Oroszország nélkül ez a szervezet elveszíti összeurópai jellegét, vagyis elveszíti létezésének értelmét” – monda a diplomata, aki egyúttal azzal vádolta meg az EJEB-et, hogy Navalnijjal kapcsolatban beavatkozik az ország belügyeibe.
Az EJEB február 17-én a saját eljárási szabályzatának 39. szakasza alapján úgynevezett ideiglenes intézkedést rendelt el, és követelte Moszkvától a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus azonnali szabadon bocsátását. A bíróság a politikus életét fenyegető kockázatok jellegére és mértékére, illetve fogva tartása általános körülményeire hivatkozott.
Az orosz igazságügyi minisztérium válasza szerint ezzel túllépte hatáskörét, s döntését nem tényekre alapozva hozta meg. A tárca szerint a Navalnij ügyvédjeinek Strasbourghoz intézett folyamodványa nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó cikkével. A levél szerint Moszkva idejében a bíróság rendelkezésére bocsátotta a politikus fogva tartására vonatkozó adatokat, de a testület ezeket nem vette figyelembe.
Grusko úgy vélekedett, a közgyűlés tagjainak nagy része nem kívánja a 2014-2019 közötti válság megismétlődését, még kevésbé az orosz kilépést.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke hétfőn újságíróknak bejelentette, hogy március 15-én fogadja majd Hendrik Daemst, a PACE elnökét.
