Moszkva és Baku nem tud megállapodni a gabalai lokátorállomás ügyében

Bár a hivatalos orosz  közlések szerint Moszkva továbbra is tárgyal Bakuval a gabalai radarállomás további bérléséről, egyes médiumok már arról írnak: az egyezkedések zsákutcába jutottak. A gabalai lokátorállomás mintegy kétszáz kilométerre északnyugatra van az azeri fővárostól, Bakutól és mintegy száz kilométerre a Kaszpi-tenger nyugati partjától. A 18 emeletes megfigyelőállomást is magába foglaló, 128 méter magas létesítmény 1985-ben épült a déli irányból várható rakétatámadások előrejelzésére. Műszaki adottságait tekintve még ma is a legnagyobb teljesítményű a posztszovjet korai előrejelzési rendszerben. A Szovjetunió felbomlása után a lokátorállomás kikerült a jogutód Oroszország fennhatósága alól, és Moszkva azóta bérelni kényszerül az azeri államtól a létesítményt. Moszkva 2007-ben, hogy elejét vegye a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer egyes elemei Kelet-Európába telepítésének, felajánlotta Washingtonnak a gabalai lokátor közös bevetését a „lator” országok – értsd Irán – felől érkező rakéták előrejelzésére, tekintve, hogy a berendezés 8 ezer kilométeres észlelő sugara lehetővé teszi ezt. A Kommerszant című újság értesülése szerint azonban az azeri fél 7 millióról 300 millió dollárra srófolná fel az éves bérleti díjat. Ez az oroszoknak már irreálisnak, sőt kifizethetetlennek tűnik. Ezért hadakozásba fogtak a bérleti díj leszállításáért és reménykednek. Az azeri külügyminisztérium illetékese szűkszavúan fogalmazott, mondván, hogy az árvita szakértő szinten folytatódik, így részleteket nem tárhat fel. Oroszország mindenesetre legalább 2025-ig szeretné használni a gabalai lokátorállomást, amelynek bérleti szerződése az idén decemberben jár le.