Oroszország és Ukrajna nem vett részt olyan „közvetlen vagy közvetett” tárgyalásokon, amelyeket Kijev Kurszki területre történt határon átnyúló behatolása miatt kisiklathatott volna – közölte vasárnap újságírókkal Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Arra kérték, hogy kommentálja a Washington Post cikkét, amely forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az ukrán támadás meghiúsította a Moszkva és Kijev közötti titkos közvetett tárgyalásokat az energetikai infrastruktúrára vonatkozó esetleges csapásmérési moratóriumról. A tárgyalások közvetítője állítólag Katar volt – írta a lap szombaton.
„Senki nem siklatott ki semmit” – mondta Zaharova, kifejtve, hogy a két fél nem tárgyalt a kritikus infrastrukturális létesítményekre vonatkozó „biztonsági rendszerekről”.
A továbbiakban azt mondta, hogy az energetikai létesítményeket, például a zaporozsjei és a kurszki atomerőműveket Kijevből, nem pedig Moszkvából fenyegetik.
Korábban egy orosz újságíró arról számolt be, hogy Kijev „hamis zászlós” támadást tervez piszkos atombombával a zaporozsjei vagy a kurszki atomerőmű ellen. Az orosz védelmi minisztérium az ügyet kommentálva közölte, hogy komolyan veszi az ilyen jelentéseket, és gyors és kemény választ ígért minden ilyen támadásra.
Moszkva felszólította az ENSZ-t, hogy ítélje el az állítólagos összeesküvést, Kijev viszont tagadta az állításokat.
Zaharova szerint Moszkva és Kijev 2022 tavasza óta nem folytatott tárgyalásokat, kivéve a harmadik fél által közvetített elősegített fogolycseréket. A konfliktus első hónapjaiban tartott béketárgyalások meghiúsultak, miután Kijev kivonult belőlük, Moszkva állítása szerint nyugati beavatkozás miatt.
Ukrajnának „minden esélye megvolt” arra, hogy tárgyalások útján oldja meg a konfliktust – mondta a szóvivő. Moszkva többször kijelentette, hogy bármikor kész tárgyalásokat kezdeményezni, amennyiben figyelembe veszik a helyszínen kialakult helyzetet.
Kijev egy 2022-ben aláírt elnöki rendelettel megtiltott minden tárgyalást a jelenlegi orosz vezetéssel. A lépésre azt követően került sor, hogy négy volt ukrán régió elsöprő többséggel az Oroszországhoz csatlakozás mellett szavazott.
Idén júniusban Moszkva újabb békekezdeményezést terjesztett elő – jegyezte meg Zaharova. Vlagyimir Putyin elnök akkor azt mondta, hogy Oroszország kész azonnal béketárgyalásokat kezdeni Kijevvel, ha az kivonja csapatait az Oroszországhoz csatlakozott négy régióból, és kötelezettséget vállal a semleges státusz fenntartására.
Zaharova szerint Kijev erre a „jószolgálati gesztusra” úgy reagált, hogy behatolást indított a Kurszki területre, ahol az ukrán erők „szándékosan megölték a mentősöket és az önkénteseket, valamint megtámadták a civil szállítmányokat”. A támadás nyomán Putyin azt mondta, hogy nem lehet tárgyalni azokkal, „akik válogatás nélkül csapásokat mérnek civilekre”.
