Washingtont fel kellene venni a “háborús bűnösök listájára”, mivel az közvetlenül részt vesz az ukrajnai “ellenségeskedésekben” – közölte szombaton Vjacseszlav Vologyin, az orosz Állami Duma elnöke, reagálva azokra az amerikai lapértesülésekre, amelyek szerint az Egyesült Államok hírszerzési információkkal is támogatja Ukrajnát.
Joe Biden amerikai elnök azt mondta magas rangú hírszerzési tisztviselőknek, hogy véget kell vetni a sajtónak történő “kontraproduktív” szivárogtatásoknak az Ukrajnának nyújtott hírszerzési támogatásokról – jelentette pénteken az NBC.
Bár az amerikai hatóságok részéről nem érkezett hivatalos reakció a jelentésre, Vologyin a Telegramon kommentálta azt. “Az Egyesült Államok részt vesz az ukrajnai ellenségeskedésben. Biden amerikai elnök, követelve, hogy állítsák le az Ukrajnával folytatott hírszerzési információcseréről szóló kiszivárogtatásokat, elismerve, hogy Washington lelepleződött” – írta.
Vologyin szerint az általa kijevi náci rezsimnek nevezett ukrán kormány nemcsak a Nyugatról származó fegyverekre, hanem az “amerikai hírszerzők segítségére” is támaszkodik.
A duma elnöke azt írta, hogy Washington “lényegében koordinálja és fejleszti a katonai műveleteket” Ukrajnában, és ezért közvetlenül részt vesz az orosz erők elleni ellenségeskedésekben.
“A kijevi náci rezsim által Ukrajnában elkövetett bűnökért az amerikai vezetést is felelősségre kell vonni, ezzel is bővítve a háborús bűnösök listáját” – zárta sorait Vologyin.
A Pentagon azonban korábban visszautasította a médiajelentések egy részét, és kifejezetten cáfolta, hogy az Egyesült Államok olyan adatokat szolgáltatott volna, amelyek lehetővé tették az ukrán erőknek, hogy a múlt hónapban csapást mérjenek Oroszország fekete-tengeri zászlóshajójára, a “Moszkva”-ra Odessza partjainál.
“Az ukránoknak megvannak a saját hírszerzési képességeik az orosz haditengerészeti hajók követésére és célba vételére, ahogyan ebben az esetben is tették” – mondta John Kirby amerikai katonai szóvivő.
Oroszország kitart amellett, hogy rakétacirkálóját nem támadták meg, hanem április 14-én a lőszerraktárban keletkezett tűz miatt süllyedt el.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa ugyanakkor elismerte, hogy az Egyesült Államok “rendszeresen részletes, időszerű hírszerzési információkkal látja el az ukránokat a harctéren, hogy segítsen nekik megvédeni országukat az orosz agresszióval szemben, és ezt továbbra is így fogja tenni”.
Ez a nyilatkozat láthatóan nem érte meglepetésként Moszkvát. Május 5-én Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy az orosz hatóságok úgy tudják, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a NATO “állandó jelleggel” hírszerzési és egyéb adatokat továbbít Kijevnek, de ez “nem akadályozza a különleges katonai művelet során kitűzött célok elérését”.
Oroszország azt követően támadta meg szomszédos államát, hogy Ukrajna nem hajtotta végre a 2014-ben aláírt minszki megállapodásokban foglaltakat, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki donbásszi köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki jegyzőkönyv célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik a NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
