A Nyugat ugyanúgy kezeli Ukrajnát, ahogyan Grúziát kezelte, mint egy Oroszországgal szembeni proxy-t, akit felhasználnak és hátrahagynak – mondta Dmitrij Poljanszkij, Moszkva ENSZ-nagykövetének helyettese.
Augusztus 8-a „szomorú nap a grúz történelemben” – tweetelte Poljanszkij a 2008-as konfliktus évfordulóján.
„Nagyon nehéz helyrehozni [a] Szaakasvili-rezsim véres hibáit, amely 2008-ban a Nyugat bábjaként viselkedett. Most Szaakasvili börtönben van Grúziában, de mérgező öröksége még mindig érezhető”.
A „kijevi rezsim most sokkal aljasabb hibát követ el, naivan remélve, hogy a Nyugat nem hagyja magára a NATO Oroszországgal folytatott proxy-háborúja után, ami az az utolsó ukránig tart” – tette hozzá Poljanszkij.
„Washington és szövetségesei pedig még mindig halált és pusztulást hoznak a posztszovjet térségre az Oroszország elleni hiábavaló neokoloniális geopolitikai keresztes hadjáratukban”.”
Mihail Szaakasvili 2003-ban, az USA által támogatott „rózsás forradalom” során lett Grúzia elnöke. 2008 augusztusában, amikor a világ figyelme a pekingi olimpiára irányult, támadást indított a szakadár Dél-Oszétia ellen, remélve, hogy legyőzi az 1990-es évek óta ott állomásozó orosz békefenntartó zászlóaljat.
Moszkva gyors reakciója meglepte Tbiliszi és Washingtont is. Grúzia nyugati kiképzésű hadseregét öt nap alatt felszámolták. Szaakasvili elvesztette a 2012-es választásokat, és az Egyesült Államokba, majd az USA által támogatott kijevi puccs után Ukrajnába ment.
Oroszország akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev is nyilatkozott a konfliktus évfordulóján. Egy Telegram-posztban azt írta, hogy Szaakasvili a Nyugat megbízottja volt, „amely már akkor is megpróbálta felkavarni a helyzetet Oroszország határainak közvetlen közelében”.
Washington és vazallusai „ismét bűnös háborút folytatnak a megbízott útján” Oroszország ellen – tette hozzá Medvegyev. „Akárcsak 2008 augusztusában, ellenségeinket le fogjuk zúzni, és Oroszország a saját feltételei szerint fogja elérni a békét”.
Az Egyesült Államok és a NATO több mint 100 milliárd dollár értékben küldött fegyvereket, felszerelést és lőszert Kijevbe, valamint készpénzt az ukrán kormány fenntartására, miközben ragaszkodtak ahhoz, hogy nem vesznek részt az Oroszországgal való konfliktusban. Az év elején modern nyugati tankokat szállítottak az ukrán hadseregnek, egy tavaszi-nyári nagyszabású offenzíva reményében, amely a tengerbe szorítja az oroszokat.
Kijev június elején indította el az offenzívát, de az orosz védelmi minisztérium becslései szerint kevés eredményt ért el, miközben 5000 járművet és 43 ezer katonát veszített. A hét elején magas rangú amerikai és nyugati tisztviselők a CNN-nek azt mondták, hogy „rendkívül valószínűtlen”, hogy az ukránok olyan előrelépést tudnának elérni a harctéren, amely megváltoztathatná a konfliktus egyensúlyát.