A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jelenlegi elnökét, Thomas Bachot a globális Dél képviselőjének kellene leváltania, hogy az olimpiai mozgalom visszatérjen az Olimpiai Charta által előirányzott gyökereihez – mondta szerdán a TASZSZ hírügynökségnek Mihail Gyegtyarjov orosz sportminiszter.
„Sajnos Thomas Bach a legutóbbi döntéseivel, az olimpiai mozgalomra gyakorolt befolyásával és oroszgyűlölő hozzáállásával kiesett a kegyeink közül, már nem tartozik azok közé, akiknek sikereket kívánhatunk” – mondta Gyegtyarjov.
„Ezért, ha tágabb értelemben az olimpiai mozgalom jövőjéről beszélünk, úgy vélem, itt az ideje, hogy a globális dél képviselője vegye fel az olimpiai mozgalom zászlaját, és vezesse vissza azt az Olimpiai Charta értékeihez, amelyekben mindannyian osztozunk” – jegyezte meg az orosz miniszter.
Thomas Bachot, a németországi vívó olimpiai aranyérmest 2013-ban, a NOB 125. ülésszakán Buenos Airesben választották meg a NOB elnökévé nyolc évre.
A 70 éves Bach az 1976-os montreali nyári olimpiai játékokon nyert olimpiai aranyérmet a csapat vívóversenyben. A NOB elnökeként eltöltött első nyolcéves megbízatását követően a 2021-es választásokon újabb négyéves ciklusra indult, ahol egyedüli jelöltként indult, és végül újraválasztották.
Az indiai Mumbaiban tavaly októberben tartott 141. NOB-ülésen a bizottság egyes tagjai felvetették az olimpiai alapokmány módosításának ötletét, hogy Bachot egy újabb ciklusra újraválaszthassák a világszervezet elnökének.
Az orosz sportminiszter, Gyegtyarjov a hírügynökségnek azt is elmondta, hogy a nézők globális szinten egyre kevésbé figyelnek a mai olimpiára, mert az orosz és belorusz sportolókat kizárták a versenyekről, és ez közvetlenül kihat a szponzori szerződésekre is.
„A versenyek színvonala, az összes eredmény és a közönség várható szimpátiája és figyelme a mi [orosz] sportolóink és a belorusz sportolók részvétele nélkül leértékelődik, a bevételek is csökkennek” – mondta.
„Sokan azt mondják, hogy a párizsi játékokra a jegyek túl voltak foglalva. Valóban így van. De vannak olyan szponzori szerződések is, amelyek volumenükben zsugorodnak” – mondta a miniszter.
„Jelenleg számos szponzor van, aki lemondta a NOB-támogatását, és csökkentette a közvetítéseket a kulcsfontosságú platformokon. Ez egy kemény tény. Mindez a ruszofób álláspont eredménye” – tette hozzá az orosz sportminiszter.
A 2024-es nyári olimpiai játékoknak a francia főváros, Párizs ad otthont július 26. és augusztus 11. között.
A NOB Oroszországgal szembeni szabályozása
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága március 19-20-án ülésezett a svájci Lausanne-ban található Olimpiai Házban, és a nyitónapot követően úgy döntött, hogy Oroszország és Belarusz sportolóit kizárja a sportolók felvonulásáról, valamint kizárja őket a 2024-es olimpia összesített éremtáblázatából is.
A NOB ugyanakkor úgy döntött, hogy a közelgő olimpián való részvételre engedélyezett orosz sportolóknak nem kell aláírniuk semmit, amiben elítélik országuk különleges hadműveletét.
A NOB 2023. október 12-én további intézkedésig felfüggesztette az Orosz Olimpiai Bizottságot (ROC), miután az orosz szervezet a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok (DNR és LNR), valamint a Zaporozsjei és a Herszon régió olimpiai tanácsait is tagjai közé fogadta.
A svájci székhelyű CAS 2023. november 6-án vette nyilvántartásba a ROC fellebbezését a NOB döntése ellen, amely az orosz olimpiai vezető testület felfüggesztéséről szólt.
A felfüggesztés azt jelenti, hogy a ROC nem működhet nemzeti olimpiai bizottságként, és nem kaphat finanszírozást az olimpiai mozgalomtól. A NOB azonban fenntartotta magának a jogot, hogy engedélyezze az orosz sportolók számára, hogy semlegesként részt vehessenek a 2024-es párizsi olimpiai játékokon. Később Thomas Bach NOB-elnök azt mondta, hogy az orosz sportolóknak nem lehet kapcsolatuk az Orosz Olimpiai Bizottsággal sem, ha versenyezni akarnak az olimpiai játékokon.
