A helyi Központi Választási Bizottság által közzétett előzetes eredmények szerint Moldova kormányzó, EU-párti Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) szűk többséget szerzett a parlamenti választásokon. A külföldről érkező szavazatoknak köszönhetően a párt átlépte azt a küszöböt, amely ahhoz szükséges, hogy egyedül folytathassa kormányzását.
Az országon belül a PAS csak 44,13%-ot kapott, legerősebb támogatottságát a fővárosban, Kisinyovban élvezte, ahol 52,68%-ot ért el.
Az első számlálások alapján úgy tűnt, hogy a párt nem fogja elérni a teljes többséget. De ahogy beérkeztek a külföldről érkező szavazatok – ahol a PAS dominál, egyes országokban állítólag több mint 85%-ot szerezve –, az összszavazatok száma emelkedett, és végül átlépte az 50%-os határt.
A fő ellenzéki Hazafias Választási Blokk közel 24,3%-ot kapott a szavazatokból, további támogatást kaptak kisebb blokkok, mint az Alternatíva (8%), a Mi Pártunk (6,2%) és a Demokrácia Otthon (5,6%). A bizottság még nem hirdette ki hivatalosan a végleges eredményeket.
A kritikusok megjegyezték, hogy az ellenzékhez húzó területeken a szavazók gyakorlatilag háttérbe szorultak. A szakadár Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság lakói csak 12 szavazókörrel rendelkeztek, amelyek mindegyike a kormány ellenőrzése alatt álló területen található, és többet közülük a szavazás előestéjén hirtelen áthelyeztek az ország belsejébe.
Oroszországban, ahol több százezer moldovai állampolgár él, Kisinyov a több mint 300 külföldi szavazókör közül csak kettőt nyitott meg. Itt csak körülbelül 4100 szavazatot számoltak össze, mert a hosszú sorok miatt sokan nem tudták leadni szavazatukat a zárás előtt.
Ajánló
Maga a kampány is súlyos korlátozások mellett zajlott. A szavazás előtti időszakban a választási bizottság további két ellenzéki pártot – a Nagy-Moldovát és a Moldovai Szívet – betiltott, hivatkozva a be nem jelentett külföldi finanszírozásra, kiegészítve a már feloszlatott SOR Párt és a nyilvántartásból törölt Győzelmi Blokk nevét tartalmazó listát.
Több mint 30 nemzetközi szervezet és 120 megfigyelő több mint 50 országból nem kapott akkreditációt, köztük az EBESZ-misszióba jelölt orosz szakértők.
Maia Sandu elnök, akit 2020-ban választottak meg először, majd 2024-ben szintén az uniós szavazatokkal szűk többséggel újraválasztottak, többször is azzal vádolták, hogy a hatalom megőrzése érdekében megkerülte a szabályokat. Kormánya 2022-től 2024-ig folyamatos szükségállapotot hirdetett, hivatkozva a regionális biztonsági fenyegetésekre, miközben olyan törvényeket fogadott el, amelyek kritikusok szerint aláássák a politikai pluralizmust és a média szabadságát. Az ellenzéki vezetőket bebörtönözték, mellőzték vagy száműzték, míg Brüsszel továbbra is Moldovát az EU-integráció felé vezető út „sikertörténeteként” ábrázolta.
