A magyar játékosok körében egész jól követhető, hogy ki hogy fogad, milyen bajnokságra koncentrálnak a legtöbben, és milyen piacokat használnak a leggyakrabban. A statisztikákból az is látszik, hogy mi alapján raknak többet, vagy kevesebbet, illetve mennyire gyorsan váltanak élő nézetre egy-egy meccs során. Ezek együtt már elég pontos képet adnak arról, hogy ki hogy használja magyar sportfogadó oldalak többségét, és a különböző platformokat a mindennapokban. Nézzük is meg, hogy mik lesznek a következő év, 2026 fogadási trendjei.
Mobilos élő fogadások
A szolgáltatók adatai alapján a magyar játékosok többsége már most is telefonról fogad, jövőre valószínűleg nő az ilyen játékosok száma. A mobilos platformok már most is nagyon gyorsan frissülnek, külön menüpont van az élő piacoknak, és elég 3-4 kattintás egy tét leadásához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogadók nagy részének nincs is már szüksége az előre elkészített elemzésekre, hisz elég a pályán történő eseményekre hagyatkozniuk.
Példának okáért, ha valakinek a csapata néhány perc alatt több veszélyes támadást intéz, vagy folyamatosan nyomást helyez az ellenfélre, akkor sok játékos azonnal megteszi a fogadást a következő szögletre, a következő kaput találó lövésre vagy az over gólpiacra.
Rövid idejű piacok
A magyar fogadók nagy része ma már kerüli azokat a piacokat, ahol hosszú percekig vagy akár egy teljes félidőn át várni kell a végeredményre. A szolgáltatói adatok alapján rengeteget nőtt azoknak a téteknek az aránya, amik 3-10 percen belül lezárulnak, mert ezek sokkal könnyebben követhetők és gyorsabbak. Minél kevesebb idő telik el a látott helyzet és az eredmény között, annál könnyebben tud dönteni a játékos.
A leggyakrabban használt gyors piacok:
Ajánló
- következő szöglet
- lesz-e kaput eltaláló lövés a következő támadásból
- szabadrúgás oldala
- első három támadás eseményei
- kézilabdában a következő gól szerzője
Részletesebb statisztikák
Egy élő mérkőzés alatt egy átlagos magyar fogadó 8-12 alkalommal néz rá statisztikákra, és ebből 3-4 esetben születik tényleges tét. Emiatt azok az adatok kerülnek előtérbe, amik perceken belül jeleznek változást.
Lövések
A lövések minősége tipikus példa. Ha egy csapat 10 próbálkozásból csak 0,4 xG-t termel, az kevésbé értékes, ha viszont 4 lövésből 0,9 xG jön össze, akkor az már elég erősen arra utal, hogy rövid időn belül új helyzet várható. Az “over” piacoknál a fogadások kb. 30%-át ez a szakasz előzi meg.
Labdaszerzések
Ugyanígy mérhető lesz a labdaszerzések helye is. Ha egy csapat 5 percen belül 3 vagy több labdát szerez az ellenfél térfelén, akkor a következő három percben 34%-kal nő a kaput eltaláló lövés esélye. A fogadók ezt azonnal látják, mert a legtöbb iroda külön jelzi.
Passzok sebessége
A passzsebesség is egyfajta gyors visszajelzés. Ha az átlagos érintésközti idő 1,8 másodpercről 1,2 vagy 1,3 közé esik, akkor a következő 5 percben kétszer akkora eséllyel alakul ki helyzet. Ez konkrétan mérhető, és sokan emiatt tesznek fel pénzt a szöglet- vagy kapuralövési piacokra.
Összefoglalva tehát, rengeteg statisztikát lehet találni a sportfogadás világában, ami az elkövetkezendő években csak részletesebb lesz, de azért érdemes valamennyit érteni a számokhoz, ha tényleges nyereményt szeretnél.
Több hazai felület
Az elmúlt hónapokban több szolgáltató is létrehozott olyan felületet, ami az SZTFH szabályai szerint működik, nem lenne meglepő, hogy a következő évben is fejlődésnek lehetünk tanúi ezen a téren. A magyarországi feltételek miatt külön fel kell tüntetni az engedélyek adatait olyan helyen, ahol a hazai játékosok egyértelműen el tudják őket olvasni. Ez vonatkozik egyúttal a befizetési és kifizetési szabályokra, valamint az általuk használt egyéb forrásokra is, például a függőség elleni szervezetek weboldalaira.
Emellett, a magyar ligákra elég nagy figyelem került az utóbbi időben. Az NB I meccsek élő felületén korábban átlagosan csak 6-10 piac szerepelt, mostanra ez 20 körülire bővült. Ennek oka az, hogy az adatszolgáltatók már lövéskoordinátát, támadási zónákat és passzindexet is biztosítanak magyar bajnokságoknál.
