A német kancellár, Friedrich Merz a Bundestagban tartott beszédében úgy vélte, hogy az ukrán konfliktus diplomáciai megoldásának lehetőségei „kimerültek”.
„Továbbra is segítünk Ukrajnának, annak ellenére, hogy a baloldali politikai erők és az oroszbarát jobboldaliak itt a parlamentben ellenzik ezt. Folytatjuk ezt a támogatást. Még egy dolgot szeretnék világosan elmondani: a diplomácia eszközei kimerültek” – jelentette ki Merz beszédében, amelynek közvetítése a Bundestag honlapján elérhető.
Friedrich Merz német kancellár május 26-án kijelentette, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok és most Németország is feloldotta a katonai szállítások távolságkorlátozását Ukrajna számára, így Kijev távolsági fegyverekkel támadhat célpontokat az Orosz Föderáció területén. Később Lars Klingbeil, Németország alkancellárja és a Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője kijelentette, hogy Berlin, Merz nyilatkozatával ellentétben, nem változtatott álláspontján az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokról. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova pedig kijelentette, hogy Moszkva a német Taurus rakétákkal bármely orosz célpont ellen indított támadást Berlin közvetlen részvételének tekinti a kijevi rezsim harci cselekményeiben.
Júniusban Merz, a Oroszország és Ukrajna között megkezdődött tárgyalási folyamat ellenére, ismét kijelentette, hogy a konfliktus „erődemonstrációval” zárulhat, amit a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott zárt tárgyalások során is elmondott.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára július 8-án kijelentette, hogy Oroszország várja az ukrán fél javaslatait a békefolyamatot célzó találkozó lehetséges időpontjáról.
Peszkov arról is beszámolt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök július 3-i telefonbeszélgetésük során emlékeztette Donald Trump amerikai elnököt, hogy Oroszország várja a harmadik forduló tárgyalások időpontjának egyeztetését Ukrajnával. Peszkov megjegyezte, hogy a orosz elnök a Trump-szal folytatott beszélgetés során ismételten hangsúlyozta, hogy Oroszország érdekelt abban, hogy a célokat lehetőleg politikai és diplomáciai eszközökkel érjék el.
Oroszország és Ukrajna két fordulóban közvetlen tárgyalásokat folytatott. A találkozókra Isztambulban került sor. Eredményeként fogolycsere történt. Oroszország átadta a kijevi rezsimnek az elesett katonák holttesteit is. Ezenkívül a felek memorandumtervezeteket cseréltek a konfliktus rendezéséről.
Oroszország úgy véli, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások akadályozzák a rendezést, közvetlenül bevonják a NATO-országokat a konfliktusba, és „tűzzel játszanak”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megjegyezte, hogy minden olyan szállítmány, amely fegyvereket tartalmaz Ukrajna számára, legitim célponttá válik Oroszország számára. A Kreml kijelentette, hogy a Nyugat által Ukrajnának nyújtott fegyverellátás nem segíti a tárgyalásokat, és negatív hatással lesz.
