Nagyon rossznak, sőt visszataszítónak minősítette Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak légkörét Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Moszkvában egy csütörtöki, öt televízió által élőben közvetített, évösszegző stúdióbeszélgetésen.
Medvegyev kitért rá, hogy november 12-én, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) manilai csúcstalálkozóján alkalma nyílt arra, hogy szót váltson Donald Trump amerikai elnökkel, akit „jóindulatú politikusként” jellemzett. Mint mondta, Trump a kétoldalú kapcsolatok helyreállítására törekszik, de „a probléma nem a személyes kapcsolatokban rejlik”, amelyeket a kormányfő beszámolója szerint Vlagyimir Putyin elnök is úgy ítél meg, hogy „rendben vannak”. Rámutatott, hogy a viszonyt a döntések határozzák meg és az a légkör, amelyben meghozták őket.
„Az (a légkör) pedig az Egyesült Államok és Oroszország viszonyában nagyon rossz, úgy mondanám, hogy visszataszító. A legrosszabb azon időszak alatt, amelyre visszaemlékszem, márpedig én még emlékszem Leonyid Brezsnyevnek (egykori szovjet kommunista pártfőtitkárnak) az amerikai elnökökkel folytatott találkozóira. Ez pedig, természetesen, nagyon rossz” – mondta.
Úgy vélekedett, hogy a kétoldalú viszony jelenlegi hanyatlása senkinek sem áll érdekében, így az amerikai befektetőkében sem. Meglátása szerint a Washingtonban kiépült politikai rendszer irányvonala miatt maga Trump is szenved. Medvegyev hangoztatta, hogy egyes washingtoni politikusok a saját személyes érdekeiket próbálják meg érvényre juttatni az oroszellenes retorika hangoztatásával, amelynek hangvételét az 50-es évek mccarthyzmusához hasonlította.
„De akkor nem arról volt szó, hogy rendezzék a számlát a saját elnökükkel” – tette hozzá.
Nézete szerint van esély a kétoldalú kapcsolatok javítására, a legfőbb feladat az, hogy meg kell kezdeni az együttműködést a legfontosabb témákban.
Megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint az Oroszország ellen legutóbb életbe léptetett szankciócsomag célja, hogy korlátozza az Európába irányuló orosz gázszállítást és hogy megnyissa az utat az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) európai importja előtt. A doppingbotrányokat is a Moszkvára való politikai nyomásgyakorlás eszközének nevezte.
Azzal a váddal kapcsolatban, hogy a Kreml hackereket támogat a más országok belügyeibe való beavatkozás céljából, Medvegyev kijelentette: ezen a területen „külön világpiac” alakult ki.
„Ne legyenek kételyeik, mindenki bemászik mindenkihez. Mindenki igyekszik megfigyelni a másikat. Ezért nevetséges egyedül a mi országunkat elmarasztalni, ezzel mindenki tökéletesen tisztában van, de néhány állam számára ez egyszerűen a belpolitikai problémák megoldásának eszköze, a belső leszámolás módja” – fogalmazott.
Az orosz miniszterelnök sürgette a kiberfenyegetések elleni nemzetközi összefogást. Mint mondta, a számítógépes biztonság terén a nemzetközi szabályozási rendszer a 70-es és 80-as évek szintjén áll.
Medvegyev kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem kívánja jelöltetni magát a jövő márciusi elnökválasztásra. Mint mondta, az általa irányított kormánypárt, az Egységes Oroszország minden kétséget kizáróan és egyértelműen támogatja majd Putyint, ha ő az indulás mellett döntene.
Sajtóértesülések szerint nem kizárt, hogy Putyin, akinek társadalmi támogatottsága az elmúlt évek közvélemény-kutatásai szerint legkevesebb kétharmados, a nagyobb legitimitás érdekében nem az Egységes Oroszország színeiben, hanem függetlenként áll majd rajthoz. A március 28-án megtartandó elnökválasztás kampánya a várakozások szerint – a parlamenti felsőház döntésétől függően – december 7. és 17. között veszi majd kezdetét.
Ajánló
Medvegyev az 1 óra 40 percig tartó beszélgetés során kijelentette, hogy nem áll szándékában beperelni az őt korrupcióval vádoló Alekszej Navalnij ellenzéki politikust, mert nem kíván neki ezzel nagyobb publicitást teremteni.
Medvegyev, aki immár 10. alkalommal tartott televíziós évértékelést, egyebek között azt is kijelentette, hogy az orosz gazdaság a növekedés fázisába lépett. Az általa felsorolt adatok szerint az orosz GDP mintegy 2 százalékkal, a reálbérek 3 százalékkal, az alaptőke-beruházások pedig több mint 4 százalékkal nőttek 2017-ben. Az infláció szintje valószínűleg 3 százalék alatt marad. A kormányfő a szegénységet nevezte Oroszország egyik legfontosabb problémájának, amely szerinte a gazdaság nem kellő fejlettségének következménye.
Putyin a tervek szerint december 14-én tartja majd meg évzáró, a televízió által szintén élőben közvetítendő sajtókonferenciáját. MTI
