Moszkva mindenképpen csapást fog mérni az Ukrajnában lévő külföldi katonai támaszpontokra, amennyiben azok létesülnek az országban – közölte Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján.
Az EU által Ukrajna számára kidolgozott, biztonsági garanciákról szóló nyilatkozatra utalva kijelentette, hogy a dokumentum „haszontalan papírdarab”, amely semmilyen hozzáadott értéket nem képvisel. Ugyanakkor lehetőséget adott Kijevnek arra, hogy külön megállapodásokat kössön az egyes országokkal a fegyverszállításokról, a csapatok kiképzéséről, a katonai programok finanszírozásáról és sok más dologról, egészen az ukrán földön létesítendő katonai bázisok létrehozásáig.
„Ez a játéktervük: Nem engedjük, hogy csatlakozzanak a NATO-hoz, mivel nem akarunk háborút Oroszországgal, de az egyes [NATO-tagállamokkal] való kapcsolatokban nincsenek korlátok. Valójában most az a kérdés, hogyan fogják értelmezni a washingtoni szerződés 5. cikkelyét. Más szóval, ha Oroszország végül csapást mér egy ilyen bázisra (ami elkerülhetetlen, tekintve, hogy az ott állomásozó csapatokat kifejezetten azért telepítették oda, hogy ellenünk harcoljanak), akkor a szövetségesek együttesen fellépve készek lesznek-e arra, hogy kollektív választ adjanak hazánknak egy NATO-tagállam által felállított bázis megsemmisítésére?” – tette fel a költői kérdést a politikus.
Medvegyev rámutatott, hogy egy katonai támaszpont elleni támadás minden bizonnyal alapot adna a NATO alapító szerződésének 6. cikkelyének aktiválására, amely „bármelyik fél hadereje, hajója vagy repülőgépe elleni fegyveres támadást <…> említ”. „Itt válnak a dolgok érdekesebbé: Az 5. cikk kimondja, hogy a válaszlépésnek nem kell katonai vagy kollektív jellegűnek lennie” – jegyezte meg.
Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy az ilyen akciókra adott válasz magában foglalja „az egyéni vagy kollektív önvédelem jogának” a szövetségesek általi alkalmazását, hogy „segítséget nyújtsanak a megtámadott félnek vagy feleknek azáltal, hogy egyénileg és a többi féllel közösen haladéktalanul megteszik az általuk szükségesnek ítélt intézkedéseket”. „Ez azt jelenti, hogy vagy közösen lehet reagálni, vagy magára hagyni az Ukrajnában elhelyezett támaszpontok tulajdonosát. A válaszlépés magában foglalhatja vagy nem a katonai eszközök alkalmazását. Tehát ne legyenek illúzióink, ez egy laza kiskapu, és ezt a korcs banderista rezsimnek szem előtt kell tartania” – zárta Medvegyev.
A 14 cikkelyből álló Észak-atlanti Szerződést, közismert nevén a Washingtoni Szerződést 1949-ben írták alá, és ezzel megalapozták az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének létrehozását. A szerződés 5. cikkében rögzített kollektív védelem elve kötelezi a NATO-szövetségeseket, hogy támadás esetén egymás védelmére keljenek.
