Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök kommentálta a lehetséges új EU-s szankciók viszont-következményeit, beszélt az ázsiai partnerekkel történő szorosabb együttműködésről és a Krím félsziget elektromos mizériájáról is – az interjú a Vedomosztyi nevű orosz lapban jelent meg hétfőn.
1, Az esetleges új EU-s szankciókról:
Medvegyev miniszterelnök elmondta a Vedomosti újságnak, hogy új Moszkva-elleni EU-s szankciók esetén, melyek a pénzügyi- illetőleg az energia-szektort érintenék, Oroszország lezárhatja a légterét az EU-s légitársaságok előtt. „ők azok (a Nyugat) akiket meg kellene kérdezni, hogy lesznek e új szankciók. De ha lesznek az energetikai szektorhoz, vagy a financiális szektorunkhoz kapcsolódó új szankciók, mi asszimetrikus választ fogunk adni (aszimmetrikus = aránytalan, egyenlőtlen, ez lehet kisebb vagy nagyobb – itt ő nagyobbra gondol). Például: korlátozások a szállítási\közlekedés területén. Mi nagyon barátságosan viselkedünk a partnereinkkel, ez az, amiért a légtér Oroszország felett nyitott repülésekre. De ha korlátozni próbálnak minket,szankcionálgatással, meglesz a válaszunk” – mondta Medvegyev az interjúban.
A miniszterelnök elmondta, hogy bizonyos Nyugati légitársaságok csődbe mennének, ha ki lennének tiltva Oroszország légteréből. „De ez egy rosz opció. Szeretném ha a partnereink felismernék és tudatosítanák ezt magukban adott pillanatban. Különösen, hogy a szankciók ellenünk nem segítenek az ukrán szituáció megoldásában, nem járulnak hozzá a megoldáshoz. Ők hibáznak, és egy abszolút többsége politikusaiknak érti ezt. Ott csak a gondolkodásképtelenség van, sajnos, az akarat, hogy nemzetközi ügyekben kényszert próbáljanak használni” – mondta Medvegyev.
2, Ukrajna
Az ukrajnai konfliktusról elmondta, vannak esélyek a megoldására, ha az ukrán vezetésben megvan a politikai akarat a javaslatok végrehajtására, melyeket Oroszország bemutatott nemrégiben.
3, Az új szankciók veszélyeztetik a globális biztonságot
Jövőbéli szankciók Oroszország ellen akadályozhatják a globális biztonság stabilitását, mert gazdasági szankciók politikai szankciókhoz vezetnek. „Mi megértjük, hogy először a szankciók gazdasági jellegűek, de politikai szankciók jönnek válaszul és a politikai dolgok mindig asszimetrikusak. És fenyegetőbb, mint a gazdasági jellegűek, mert a világ globális biztonsági rendszerét ássa alá. Remélem, hogy a Nyugati partnereink döntéshozói között nincsenek őrültek” – mondotta Medvegyev a Vedomosztyi újságnak.
4, Medvegyev az orosz befektetésekről
Medvegyev elmondta, hogy Moszkva számít szignifikáns befektetésekre az orosz régiókban, az orosz távol-keleti régiókat is benne foglalva, ezek a befektetések egyaránt érkeznek orosz beruházóktól illetőleg külföldi nagyvállalatoktól, beruházóktól is.
5, Oroszország Ázsia felé fordul Szibéria és az orosz Távol-kelet fejlesztése érdekében.
Oroszország Ázsia felé fordul, nem csak pont a Nyugati szankciók miatt, hanem mert diverzifikálni kell az áru-áramlást – mondja: „Oroszország kereskedelme Kínával jelenleg olyan 1OO milliárd USD körüli, míg Európával 45O milliárd USD. Ez gyakorlatilag a fele az orosz kereskedelemnek, szóval magától értetődő, hogy jobban nyitni kell, erősebben jelen kell lenni Ázsia pacifikus régióiban” – mondja a miniszterelnök – ” A kereskedelmet és a beruházási volumeneket fejleszteni kell Kínával, Vietnammal és más ázsiai résztvevőkkel is” (szó szerint „más ázsiai játékosokkal is a pacifikus régióból).
6, Medvegyev a krími energia-vágásról (Kijev lekapcsolta a Krímet az áramszolgáltatásról)
Medvegyev elmondta, hogy Oroszország korlátozni fogja az ukrán elektromos- energiaszállítást, (tudni kell ,hogy Kijev levágta a Krímet az elektromos ellátó-rendszerről, de Kijev meg Oroszországból vásárolja elektromos energiájának egy nagyon nagy részét, szóval ez nagyon rossz lépés volt az ukrán vezetéstől).
” Ukrajna bizonyos részei Oroszországból kapják az elektromos áramot. És aki ilyen nem igazán okos lépést csinál, mint a Krím levágása az elektro-hálóról, annak tudatában kell lennie, hogy asszimetrikus (ellen) lépések bizony lehetségesek.
Medvegyev elmondta, hogy önálló energia-rendszerre fog majd támaszkodni a Krím, ez a jövőben lesz megépítve. „figyelembe véve, hogy a Krím egy energiaéhes terület, ez evvel szintén politikai játék részévé válik” (az ukránok általi elektro-vágásra utal).
7, 4O milliárd USD a Rosznyefty számára
Medvegyev elmondta, hogy a Rosznyefty olaj-óriás 4O milliárd amerikai dollárt kapott az orosz állami finanszírozásokból az elosztáskor, ami felelősségteljes és indokolt volt, mert egy gyorsan megtérülő állami beruházást eszközöltek ezzel.
„Ez a szám ( 4O milliárd USD) lenyűgözően hangzik, de a Rosznyefty 1 év alatt visszafizeti kamatostól” – válaszolta Medvegyev az újságírói kérdésre, miért kapott a Rosznyefty pénzt. Nem mellékes az sem, hogy a Rosznyefty mint minden cég beruházási forrás igényes, és mivel az EU-s szankciók miatt banki hiteleket Nyugaton nem kap, így most az orosz állam vált hitelező-beruházóvá a cégben a más országbéli partnerek mellett.
„A Rosznyefty számára prioritás a termelés fenntartása és növelése, mióta a Rosznyefty az orosz állami költségvetésünk egyik fő hozzájárulójává vált, azóta nekünk is érdekünk a cég jól-teljesítése, így ebben a tekintetben nekünk is érdekünk a cég beruházás volumenének emelése”.
Még augusztusban, Igor Sechin a Rosznyefty főnöke kérte a 4O milliárd USD-os invesztet, mivel a Nyugati szankciók miatt a cég nyugati forrásait megvágták, sok más orosz olajcéggel együtt, ezeket most az állam hitelezi meg, cserébe az orosz állam kapja a profitot is a hitelekre, a nyugati bankok helyett.
Vedomosztyi
