Ilham Alijev azerbajdzsáni és Szerzs Szargszjan örmény elnökkel találkozott Medvegyev elnök július 17-én. A találkozó célja a Hegyi-Karabah szakadár köztársaság helyzetének tisztázása volt. Az államfők kidolgozzák azokat a minden fél számára elfogadható elveket, amelyek alapján szabályozni lehet a karabahi konfliktust.
{loadposition billboard}Alijev elnök a tárgyalás során kijelölte azokat az elveket, amelyekben semmiképpen nem engednek. Azerbajdzsán nem fogad el olyan döntést, amely azt célozza, hogy Karabah független legyen tőlük akár tíz, akár száz év múlva. Ugyanakkor Alijev elnök bízott benne, hogy sok olyan megoldása van a konfliktusnak, amely minden felet kielégít.
Alijev szerint Karabahnak továbbra is Azerbajdzsán részéként kell léteznie, de egy kisebb fokú autonómiát elképzelhetőnek tart.
A Hegyi Karabah Köztársaság Azerbajdzsán délnyugati részén az örmény határ felé terül el. A lakosság 95 százaléka örmény, a maradék 5 százalék pedig különböző közel-keleti népekből áll. A konfliktusnak nem csak etnikai, de vallási színezete is van, hiszen az azerbajdzsániak muzulmán türkök, amíg az örmény az első nép, amely felvette a kereszténységet.
A terület 18. században önálló kánság volt, 1923-ban veszítette el önállóságát, amikor Hegyi-Karabah Autonóm Terület néven a türk nyelvű Azerbajdzsánhoz csatolták. 1988-ban még ezt a korlátozott autonómiát is elvették tőlük, ezért polgárháború tört ki a karabahiak és Azerbajdzsán között. 1993-ra a helyi örmény lakosság elérte, hogy ellenőrzése alatt tartja a területet.
Hegyi-Karabah 1996-ban független állammá nyilvánította magát, de mivel a legtöbb ország nem ismerte el az önállóságukat, hivatalosan ma is Azerbajdzsánhoz tartoznak.
Karabah jelenleg a kaukázusi térség egyik időzített bombája.
Címerek:
