Magyarország és Szlovákia eljárást kezdeményezett Ukrajnával szemben

Magyarország és Szlovákia együtt konzultációs eljárást kezdeményezett az Európai Uniónál Ukrajnával szemben az ország váratlan és barátságtalan lépése miatt, amellyel részlegesen leállították a hazánkba irányuló kőolajszállítást – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az orosz Lukoil kőolajtranzitjának leállításáról szóló ukrán döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiaellátását.

Rámutatott, hogy mivel az energiaellátás nem politikai, hanem infrastrukturális kérdés, s mivel hazánk kőolajszükségletét alternatív szállítási útvonalak hiányában nem lehet megoldani orosz források nélkül, az ország Szlovákiával és Csehországgal együtt kivételt kapott az EU-s szankciók alól az import terén.

Emlékeztetett rá, hogy a Lukoil a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport mintegy 45 százalékát adja jelenleg, az ukrán tilalom így alapvetően fenyegeti a két ország energiabiztonságát.

„Ez elfogadhatatlan és érthetetlen lépés egy olyan ország részéről, amelyik az Európai Unió tagja akar lenni, és egyetlen döntéssel két EU-tagország kőolajellátását sodorja alapvető veszélybe” – mondta.

Majd leszögezte, hogy egyelőre átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni a helyzetet, azonban már középtávon sem biztosítható a magyar és a szlovák kőolajellátás biztonsága a Lukoil szállításai nélkül.

„Ezért folyamatosan egyeztetünk a szlovák kormánnyal annak érdekében, hogy a helyzetet feloldjuk. Tegnap telefonon beszéltem az ukrán külügyminiszterrel is, aki azt mondta, hogy természetesen semmi probléma, átengednek mindenfajta szállítmányt Ukrajnán, ami nyilvánvalóan nem igaz” – jelentette ki.

„A Lukoil szállítmányai most már jó néhány hete nem tudnak megérkezni Magyarországra (.) Ukrajna ezzel az új jogszabállyal megtiltotta a Lukoiltól származó kőolajszállítmányok áthaladását” – folytatta.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy mindez sérti az EU-Ukrajna társulási megállapodás azon pontját, amelyik kimondja, hogy Kijev nem szakíthatja meg energiahordozók tranzitját a közösség tagjainak irányába.

Arra is kitért, hogy a megállapodás kiköti, hogy ilyen esetben a kárvallott tagállam azonnal konzultációs eljárást indíthat, amelyben az Európai Bizottság köteles őt képviselni. Ha nem sikerül dűlőre jutni, akkor lehetőség van egy választott bíróság létrehozására és negyven napon belül egy eljárás lefolytatására, s ha így sincs megoldás, akkor az EU jogosult arra, hogy ne teljesítse egyes szerződéses kötelezettségeit, például a vámmentesség terén.

„A mai napon Szlovákiával közösen kezdeményeztük az Európai Bizottságnál ezt a választott bírósági eljárást megelőző konzultáció beindítását. Sürgős ügyről van szó, hiszen az energiaellátás biztonsága akut kérdés, ezért az Európai Bizottságnak három napja van lefolytatni ezt a konzultációt Ukrajnával, és hogyha ez eredménytelen, akkor a választott bírósági vitarendezési eljárási folyamat indul meg” – tájékoztatott.

A miniszter tudatta, hogy a két ország ezzel párhuzamosan különböző jogi és technikai megoldásokon dolgozik annak érdekében, hogy ha nem születik rövid távon megoldás a helyzetre, akkor is biztosítható legyen a zavartalan kőolajellátás.

„Folyamatosan kapcsolatban vagyunk, és körvonalazódnak is olyan megoldások, amelyek hosszú távon biztosítani tudják az energiaellátásunkat” – fogalmazott.

Továbbá az ukrán döntést különösen annak fényében is barátságtalannak és váratlannak nevezte, hogy a szomszédos ország júniusban a legtöbb villamos energiát hazánk felől importálta, a teljes behozatala 42 százalékát.

Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Ukrajna energiaellátását a „szájkaratézók és a nyilatkozóbajnokok” helyett a folyamatosan pellengérre állított Magyarország segíti ezekben a nehéz időkben.

Emellett a magyar villamosenergia-hálózatot működtető vállalat is nagyon komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy Ukrajna az európai hálózathoz csatlakozni tudjon – fűzte hozzá.

Ráadásul a szavai szerint július elején Lengyelország mellett Szlovákia és Magyarország is gyorssegélyt biztosított Ukrajnának az energiarendszerének működtetése érdekében.