Magyarország blokkolhatja az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat, ha az unió politikája veszélyezteti saját energiabiztonságát – figyelmeztetett Szijjártó Péter külügyminiszter. Csak akkor fogjuk engedélyezni a korlátozások bevezetését, ha megtartják az orosz energiaszállításokra vonatkozó jelenlegi mentességeket – mondta.
Az EU 2022 decemberében tiltotta meg az orosz nyersolaj tengeri szállítását az ukrajnai konfliktus miatt Moszkva ellen bevezetett nagyszabású szankciós kampányának részeként. A tengerparttal nem rendelkező Magyarország, Szlovákia és Csehország azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az intézkedés alól felmentést kapjon, mivel nincsenek alternatív ellátási források.
„A szankciókat általában féléves ciklusban vizsgálják felül, és amíg a szankciók érvényben vannak, addig ezeknek a mentességeknek ott kell maradniuk, mert különben megvétóznánk a szankciókat” – mondta Szijjártó a RIA Novosztyinak adott, kedden megjelent interjúban.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára az Oroszországból történő energiabeszerzés kérdése nem politikai kérdés, hanem energiabiztonsági kérdés.
Szijjártó emlékeztetett arra, hogy Brüsszel az orosz kőolaj szankciókkal való megcélzása mellett a REPowerEU terv részeként azt is célul tűzte ki, hogy 2028-ig le kell mondani az orosz gázról. A tervet „teljesen irracionális,” politikai indíttatású döntésnek minősítette.
„Ennek a megközelítésnek semmi köze a fizikához, a gazdasági versenyképességhez… a zöld átmenethez. Ez egy tisztán politikai kötelezettségvállalás, és politikai kötelezettségvállalásoknak az energia területén egyszerűen nincs értelme” – mondta, és azzal vádolta az EU-t, hogy »dogmatikus ideológiai megközelítést« alkalmaz, ami Magyarország számára »nem járható«.
„Két esetben cserélünk le egy energiaforrást – az első, ha elégedetlenek vagyunk az együttműködéssel… a második, ha van egy jobb ajánlatunk… Tehát miért cserélnénk le egy már meglévő, megbízható együttműködésen alapuló energiaforrást valami bizonytalanra, ami ráadásul drágább is” – érvelt Szijjártó, utalva az EU azon próbálkozásaira, hogy alternatív piacokról, például a Közel-Keletről és az Egyesült Államokból importáljon.
Magyarország oroszországi kőolajimportja az év elején került veszélybe, miután Kijev leállította a Lukoil orosz energiaipari óriáscég által a Barátság-vezetéken keresztül szállított nyersolaj tranzitját, a céggel szembeni szankciókra hivatkozva. Budapest „zsarolásnak” minősítette a lépést, amiért nem volt hajlandó megszakítani a kapcsolatokat Oroszországgal. Az Európai Bizottsághoz fordult, hogy járjon közbe, de ezt elutasították azzal az indokkal, hogy Kijev lépése nem érinti az unió energiabiztonságát. A helyzet még mindig nem oldódott meg.
Magyarország nyersolajimportjának nagyjából 70 százaléka Oroszországtól függ, ennek közel felét a Lukoil adja. Ugyanakkor más orosz vállalatoktól is kap olajat, például a Rosznyeftytől és a Tatneftytől, amelyek ellen nem hoztak szankciókat, és továbbra is szivattyúzzák az olajat a vezetéken keresztül.
