Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön a francia médiának nyilatkozva visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Párizsnak köze lehetett a Moszkva melletti Crocus City Hallban történt mészárláshoz. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán francia kollégájával, Sebastien Lecornuval folytatott telefonbeszélgetésében felvetette, hogy Kijev nyugati támogatói, köztük Párizs állhatott a támadás mögött.
A márciusi terrorcselekmény több mint 140 halálos áldozatot követelt, miután fegyveresek megrohamoztak egy zsúfolásig megtelt koncerttermet a főváros közelében. A lövöldözőket az orosz rendfenntartó erők az ukrán határ felé tartva fogták el.
A francia és az orosz védelmi miniszter szerdán telefonon beszélt egymással. A beszélgetés során Lecornu többször is közölte orosz kollégájával, hogy a nyugati országoknak és Ukrajnának nincs köze a mészárláshoz – jelentette az orosz védelmi tárca.
Sojgu azt válaszolta, hogy neki ellenkező hírszerzési információi vannak, mondván: „a kijevi rezsim semmit sem tesz nyugati támogatóinak jóváhagyása nélkül”.
„Reméljük, hogy ebben az esetben nem a francia titkosszolgálatok állnak emögött” – tette hozzá.
Macron „nevetségesnek, barokkosnak és fenyegetőnek” nevezte a kijelentéseket. „Nincs értelme azt állítani, hogy Franciaország állhat [a moszkvai terrortámadás] mögött, és hogy az ukránok állnak mögötte” – mondta az elnök csütörtökön a médiának.
Hozzátette, hogy a telefonbeszélgetést az váltotta ki, hogy Párizs hajlandó „hasznos információkat” megosztani a terrorizmus által érintett országok közötti „közös munka” részeként.
Moszkva azt is állítja, hogy a terroristáknak „ablakot” készítettek elő arra, hogy átlépjék a határt Ukrajnába. Míg az Iszlám Állam afganisztáni szárnya (ISIS-K) vállalta magára a támadást, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője, Alekszandr Bortnyikov márciusban felvetette, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ukrajna is érintett lehetett.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy Kijev kapcsolata az üggyel nyilvánvaló, „különösen azért, mert Ukrajna részvétele más, orosz földön elkövetett terrortámadásokban már nem kétséges”. A kijevi terrorcselekmények példájaként említette Darja Dugina és Vladlen Tatarszkij újságírók meggyilkolását.
