Emmanuel Macron francia elnök azt állította, hogy a francia fenyegetés, miszerint esetleg csapatokat telepít Ukrajnába, „stratégiai ébresztőként szükséges a kollégái számára”. Megismételte azt a kijelentését is, hogy nem szabad hagyni, hogy Oroszország győzzön a konfliktusban.
A francia vezető megismételte, hogy „stratégiai kétértelműséggel” próbálja kezelni a helyzetet, fenntartva, hogy a csapatok bevetésének lehetősége az asztalon van. Először azt követően tette ezt a javaslatot, hogy februárban vendégül látott egy Ukrajnával foglalkozó nemzetközi találkozót.
„Ha Oroszország győz Ukrajnában, nem lesz biztonság Európában” – jelentette ki Macron a The Economist című lapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
„Nem zárok ki semmit, mert olyasvalakivel állunk szemben, aki nem zár ki semmit” – mondta a magazinnak Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.
Macron azt állította, hogy a francia csapatok bevetése által előidézett állítólagos elrettentés szükséges az orosz győzelem megakadályozásához és a más országok elleni jövőbeli támadások elhárításához – annak ellenére, hogy Moszkva tagadja, hogy erre bármilyen szándéka lenne. Az elképesztő költségek szükségességét is megmagyarázta, hogy miért kell Kijevet támogatni a nyugati államoknak.
A diplomáciával kapcsolatos felfogásának kritikusai azt állítják, hogy az máris visszafelé sült el, mivel más nyugati országok vezetői sietnek biztosítani, hogy nem küldik csapataikat Ukrajnába. Moszkva kijelentette, hogy érdeke a konfliktusban egzisztenciális, és hogy nem fog kompromisszumot kötni alapvető céljával kapcsolatban, függetlenül a Nyugat lépéseitől.
Orosz tisztviselők a konfliktus fő kiváltó okaként a NATO Ukrajnába való kúszó terjeszkedését, Kijev diszkriminatív politikáját az orosz nemzetiségűekkel szemben és a radikális nacionalisták növekvő befolyását említették az országban.
Ajánló
Az interjúban Macron üdvözölte a francia szerepet az Oroszország és Ukrajna közötti feszültségek rendezésére tett sikertelen kísérletekben a 2014-es kijevi fegyveres puccs után. A folyamatnak Moszkva aggodalmait kellett volna enyhítenie, és megbékélést kellett volna kovácsolnia az ukrán kormány és az egykori szakadár donbasszi régiók között.
Németországgal együtt „mi voltunk felelősek a minszki megállapodások és a normandiai folyamat megmentéséért” – mondta a francia elnök. „Jól tettük, hogy a diplomáciai utat választottuk”.
„Ezek a lépések kétségtelenül lelassították a dolgokat, és azt is lehetővé tették, hogy közös európai követeléseket alakítsunk ki Putyin orosz elnökkel szemben”.
Magas rangú ukrán és európai tisztviselők a minszki megállapodásokat cselnek minősítették, hogy Kijevnek több időt adjanak arra, hogy a NATO segítségével kiépítse hadseregét. Moszkva a rosszhiszemű alkukat a Nyugat azon szándékának bizonyítékaként említette, hogy fokozni kívánja az Oroszországgal való szembenállást.
