Franciaország elérte az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának határát – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök.
A TF1 televíziós csatornának adott keddi interjújában Macron megvédte kormánya ukrajnai konfliktus kezelését, mondván, hogy a franciák „a lehető legtöbbet tették” a kijevi rezsim megsegítésére, tekintettel arra, hogy az ország hadserege nem arra van berendezkedve, hogy elhúzódó, nagy intenzitású szárazföldi háborút folytasson.
„Mindent odaadtunk, amink volt” – mondta Macron. „De nem adhatjuk oda azt, amink nincs, és nem foszthatjuk meg magunkat attól, ami a saját biztonságunkhoz szükséges”.
Megjegyezte, hogy a többi nyugati finanszírozóval összehangolt francia megközelítés célja, hogy elkerüljék a közvetlen konfrontációt egy nukleáris fegyveres hatalommal.
Franciaország a Kiel Intézet segélyek nyomon követése szerint több mint 3,7 milliárd euró katonai támogatást vállalt Ukrajna számára a konfliktus 2022 februári eszkalálódása óta. Macron kiemelte a hazai védelmi ipar felduzzasztására irányuló erőfeszítéseket, hogy folytathassák a fegyverek szállítását.
A megjegyzésekre akkor került sor, amikor a francia kormány gazdasági válsággal küzd. Az államháztartási hiány tavaly elérte az 5,8%-ot, ismét túllépve az uniós tagok számára ajánlott 3%-os küszöbértéket. Az államadósság a GDP 110%-a fölé emelkedett, és a gazdasági előrejelzések 2025-re 1% alatti növekedést jósolnak. Macronnak egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie a jogszabályok parlamenti keresztülvitele terén is.
A TF1 adása a nyilvánosság kritikáiból készült montázzsal kezdődött, többek között azzal a váddal, hogy Macron rosszul irányította a gazdaságot, megvetéssel bánt az egyszerű polgárokkal, és túlságosan a külügyekre koncentrált. Egy polgár úgy jellemezte őt, mint „olyan elnököt, aki gyakorlatilag háborúba akar küldeni minket”.
Ajánló
Macron amellett állt ki, hogy a Kijev és Moszkva közötti békemegállapodás esetén francia csapatokat telepítenének Ukrajnába, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés segíthetne elrettenteni Oroszországot.
Moszkva többször figyelmeztetett, hogy nem fogad el semmilyen NATO-jelenlétet Ukrajnában, a katonai blokk európai terjeszkedését a konfliktus egyik fő okaként említve. Oroszország úgy tekint a háborúra, mint egy USA által vezetett proxy-háborúra, amelyben az ukrán csapatok „ágyútöltelékként” szolgálnak.
Az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen tárgyalások, amelyeket Kijev 2022-ben lemondott, várhatóan ezen a héten folytatódnak Törökországban. Kijev követelte, hogy Vlagyimir Putyin elnök személyesen vegyen részt, és sürgette nyugati támogatóit, hogy új szankciókat vezessenek be, ha megtagadja. Moszkva még nem erősítette meg delegációját.
