Alekszandr Lukasenko belorusz elnök elismerte, hogy országában „valóban van” diktatúra, mégpedig a „stabilitás, a biztonság, a rend, a kedvesség és a vendégszeretet” diktatúrája.
Lukasenko a megjegyzéseket szombaton tette az ország Grodnói régiójában élő gazdák kitüntetésén. A Belarusszal szemben bevezetett nyugati szankciókról szólva emlékeztetett arra, hogy júliusban Minszk 35 európai ország állampolgáraira is kiterjesztette a vízummentességet, lehetővé téve, hogy több nyugati állampolgár saját szemével láthassa az országot.
Lukasenko elmondta, hogy a külföldiek „szívesen” látogatnak Belaruszba „a hazugságok ellenére”, amelyeket Nyugaton terjesztenek az országról. A látogatók látják, hogy ez egy „tiszta, biztonságos és kényelmes ország” – tette hozzá.
A belorusz vezető visszautasította a külföldi bírálók korrupciós vádjait, és februárban bejelentette, hogy a januári elnökválasztáson hetedik mandátumára pályázik. Korábban azt mondta, hogy véget vet 30 éve tartó hatalmának, „amint önök [a nép] valamilyen formában azt mondják nekem, hogy »elég«”, és amennyiben lesz olyan utódja, aki „nem árulja el” az ország érdekeit.
Belarusz évek óta nyugati szankciók sújtják az emberi jogok állítólagos megsértése miatt. Oroszország egyik legközelebbi szövetségese, az országot az ukrajnai konfliktus miatt az USA és az EU is szigorú új korlátozásokkal sújtotta. Bár Belorusz közvetlenül nem vesz részt a harcokban, Minszk 2022 februárjában, amikor Oroszország katonai akcióhoz folyamodott Kijev ellen, megengedte Moszkvának, hogy használja területét.
A szankciók számos gazdasági ágazatra kiterjednek, többek között megtiltják a katonai technológia és a kettős felhasználású termékek átadását az országnak. Az uniós vállalatoknak megtiltották, hogy biztosítási szolgáltatásokat nyújtsanak a belorusz hatóságoknak, és Minszknek korlátozták az uniós pénzügyi piacokhoz való hozzáférését. Belorusz a szankciókat jogellenesnek és indokolatlannak minősítette.
Lukasenko ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna „nem fog győzedelmeskedni” a csatatéren, és hogy a Nyugat „ezt most már felismeri”, és sürgette Kijev legnagyobb támogatóit, hogy ne hivatkozzanak többé Oroszországra mint a konfliktus egyedüli felelősére, hanem inkább a diplomáciára összpontosítsanak.
Kétségét fejezte ki továbbá, hogy az amerikai elnökválasztáson induló jelöltek közül Trump vagy Harris bármelyike sokat fog tenni a harcok befejezéséért, mindkettőt „idiótának” nevezte.