A litvánoknak nem kellene élvezniük az orosz kultúrát, amíg Ukrajnában konfliktus dúl – mondta a héten a litván kulturális miniszter, Simonas Kairys az LRT állami műsorszolgáltatónak. A miniszter ukrán kollégájának, Alekszandr Tkacsenkónak a gondolatait ismételte meg, aki korábban arra szólította fel a Nyugatot, hogy teljes mértékben bojkottálják az orosz kultúrát.
Kairys azzal vádolta Moszkvát, hogy „fegyverként” használja az orosz kultúrát azzal, hogy állítólag orosz popkultúra művészeket küld Litvániába „a litván állam számára fontos” időpontokban. A miniszter nem támogatta az orosz kultúra „tekintélyelvűnek” nevezett adminisztratív betiltását, de azt mondta, hogy az orosz kultúra „szellemi karanténját” támogatja.
Mind az egyéneknek, mind az intézményeknek személyes tudatosságot kell tanúsítaniuk – állította Kairys, hozzátéve, hogy „el kell hagynunk azokat a [művészeti] alkotásokat, amelyek korábban elfogadhatónak tűntek számunkra”. Dicsérte azokat a litván kulturális személyiségeket is, akik „tudatosan reagáltak” minisztériuma ajánlásaira.
Úgy tűnik, hogy a litván kultúra egyes szereplői hasonlóan dacos álláspontot foglaltak el az orosz kultúrával szemben. A Scanorama filmfesztivál vezetője, Grazina Arlickaite az orosz kultúra „okos bojkottjára” szólított fel, hozzátéve, hogy az ukrajnai konfliktus közepette orosz filmek bemutatása vagy megtekintése „érzéketlenség” lenne.
A litván Nemzeti Opera- és Balettszínház korábbi vezetője, Gintautas Kevisas az LRT-nek azt mondta, hogy „az olajhoz hasonlóan a kultúra is Oroszország fegyvere”, hozzátéve, hogy „mivel ez egy fegyver, minden világos”.
Kairysis kijelentései szarkasztikus választ váltottak ki Moszkvából
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy Telegram-posztban „kultúrálatlan miniszternek” nevezte a litván tisztségviselőt, és azt írta, hogy sikerült „mentális karanténba helyeznie magát egy jó időre”.
A nyugati nemzetek az orosz kultúra bojkottálására szólítottak fel Moszkva tavaly februári ukrajnai katonai műveletének kezdete óta. A konfliktusra válaszul számos nyugati kulturális intézmény távolított el orosz vonatkozású műveket. A walesi Cardiffi Filharmonikus Zenekar Pjotr Csajkovszkij orosz zeneszerző műveit hagyta ki egy koncertjéről, a Királyi Operaház pedig lemondta a Bolsoj Balett turnéját.
A Netflix az év elején szüneteltette az Anna K., Leo Tolsztoj Anna Karenina című regényének adaptációját. Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci könyvégetésekhez hasonlította a Nyugat azon törekvéseit, hogy az orosz zeneszerzők és írók ellen fegyverként alkalmazza a „kultúra eltörlését”.
