Gitanas Nauseda litván elnök kijelentette, hogy a NATO-nak fokoznia kell jelenlétét a Balti-tengeren, hogy elriassza Oroszországot vagy bárki mást attól, hogy rosszindulatú tevékenységet folytasson. Észrevételeit a térségben található tenger alatti kábelekkel kapcsolatos rejtélyes események sorozata után tette.
„A NATO-nak és az EU-nak nagyobb felelősséget kellene vállalnia a Balti-tenger felmérésében, további tengeri képességeket kellene hoznia, hogy a jövőben megelőzze az ilyen incidenseket” – mondta Nauseda az Associated Pressnek (AP) adott pénteki interjújában, hozzátéve, hogy itt az ideje, hogy az Egyesült Államok vezette szövetség „mutasson némi erőt”.
Az AP szerint 2023 októbere óta összesen 11 olyan incidenst jegyeztek fel, amelyek tenger alatti kábelek megrongálásával jártak. A legutóbbit Lettország jelentette a múlt hétvégén. Litván tisztviselők azt állították, hogy az országot a svédországi Gotland-szigettel összekötő üvegszálas kábel „valószínűleg” külső ok miatt sérült meg.
Miután Lettország először nyilatkozott a kábel megrongálódásáról, Svédország feltartóztatott egy hajót az általa „súlyos szabotázsnak” nevezett eset kapcsán. Egy másik, orosz legénységű hajót Norvégiában is feltartóztattak, amely azt állította, hogy „köze lehet” az incidenshez, de nem sokkal később szabadon engedték.
A The Washington Post nyugati hírszerzési forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a balti-tengeri infrastruktúrában keletkezett károkat valószínűleg nem szabotázs, hanem rosszul karbantartott hajók és tapasztalatlan legénység által okozott tengeri balesetek okozták.
Az AP-nek adott interjújában Nauseda mindazonáltal fenntartotta, hogy a régiónak nem lehet elég biztonsága az Oroszország által jelentett állítólagos állandó fenyegetés miatt. „A világnak ezen a részén élve soha nem érezheti magát biztonságban az ember, mert ott van ez a szomszédunk, és még száz vagy kétszáz év múlva is ott lesz” – jelentette ki, hozzátéve, hogy „mindig ott van a keletről érkező fenyegetés”. Az Egyesült Államok vezette blokk növelte jelenlétét a Baltikumban, válaszul az általa „kritikus infrastruktúrák elleni támadásokra”. Január közepén a NATO bejelentette a Baltic Sentry elnevezésű műveletet, amelynek keretében a térségben fokozott járőrözést hajtanak végre fregattok, repülőgépek és egy „kis flotta tengeri drónok” bevonásával, amelyek várhatóan „fokozott felügyeletet és elrettentést” biztosítanak.
Decemberben a NATO nagyszabású hadgyakorlatot is tartott Oroszország küszöbén – Észak-Észtországban. A Pikne („Villám”) elnevezésű, kéthetes gyakorlaton Észtország, Lettország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország mintegy 2000 katonája vett részt.
Moszkva többször hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában megtámadni egyetlen NATO-tagot sem. Arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország és az Egyesült Államok vezette blokk közötti bármilyen közvetlen konfrontáció nukleáris konfliktusba torkollhat. Oroszország mindazonáltal fenntartotta, hogy reagálni fog a NATO bármilyen ellenséges lépésére.
A múlt héten Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Moszkva nem fogja hagyni, hogy az USA vezette szövetség a Balti-tengert a „belső tavává” változtassa. „Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy érdekeinket… a Balti-tenger térségében megbízhatóan megvédjük” – mondta a diplomata.
