Donald Trump amerikai elnöknek be kell tartania fenyegetését, és nem kellene 50 napot várnia a másodlagos szankciók bevezetésével Oroszország ellen – jelentette ki Baiba Braze lett külügyminiszter.
Hétfőn Trump kijelentette, hogy „nagyon elégedetlen” Moszkvával, és figyelmeztette, hogy akár 100%-os vámokat vet ki azokra az országokra, amelyek továbbra is kereskedelmet folytatnak Oroszországgal, ha az ukrajnai konfliktusra vonatkozó megállapodás nem jön létre a határidőig.
„Korábban kell lépni” – mondta Braze az amerikai másodlagos szankciókról a Politico szerdai interjújában. Szerinte nincs értelme több időt adni Oroszországnak, miközben az ország hadereje tovább nyomul előre.
„A szövetségesek, köztük az amerikaiak is, egyetértenek abban, hogy nincs jele annak, hogy [Vlagyimir] Putyin orosz elnök békét akar” – állította a külügyminiszter.
Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek most nyomást kell gyakorolniuk Moszkvára, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz – hangsúlyozta.
A másodlagos szankciók célja „Oroszország háborús képességeinek gyengítése. Nem az orosz népről van szó. Az orosz háborús képességekről és arról, amit a harctéren tesznek, mindezt gyengíteni kell” – mondta Braze.
Moszkva többször hangsúlyozta, hogy kész diplomáciai megoldásra Kijevvel, de ragaszkodik ahhoz, hogy a konfliktus rendezése jogilag kötelező érvényű legyen, és foglalkozzon annak kiváltó okaival. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy Ukrajna és nyugati támogatói nem tesznek valódi erőfeszítéseket a béke elérése érdekében.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes Trump figyelmeztetésére úgy reagált, hogy „bármilyen követelés, nemhogy ultimátum, elfogadhatatlan [Moszkva számára]”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra szólította fel Washingtont, hogy inkább Kijevre gyakoroljon nyomást, azzal érvelve, hogy „az ukrán fél minden [nyugati] támogató nyilatkozatot a háború folytatásának jeleként értelmez, nem pedig a béke jeleként”.
Az Economist szerdán arról számolt be, hogy a nemzetközi befektetők nem hiszik, hogy Trump be fogja tartani fenyegetését, mivel az „inflációs sokkot” okozna és fokozná a feszültséget az Egyesült Államok és Kína között, amit az elnök el akar kerülni.
