2024, február 24.
11.3 C
Budapest
-0.2 C
Moszkva

Lengyel EP-képviselő: a Nyugatnak joga van nukleáris fegyvereket adni Ukrajnának

A Nyugat nukleáris fegyvereket adhatna Ukrajnának, hogy segítsen megvédeni magát Oroszországgal szemben – jelentette ki Radoslaw Sikorski, az Európai Parlament képviselője, volt lengyel külügyminiszter.

“A Nyugatnak joga van ahhoz, hogy nukleáris robbanófejeket adjon Ukrajnának, hogy megvédhesse függetlenségét” – mondta Sikorski az ukrán Espreso TV-nek szombaton.

Sikorski, aki 2007 és 2014 között Lengyelország külügyminisztere volt, azzal érvelt, hogy Oroszország megsértette a budapesti memorandumot.

Az Ukrajna, Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok által 1994-ben aláírt dokumentum értelmében Kijev vállalta, hogy lemond szovjet korabeli nukleáris arzenáljáról. Az aláírók ígéretet tettek arra, hogy “tiszteletben tartják Ukrajna függetlenségét és szuverenitását, valamint meglévő határait”.

Vasárnap Sikorski megismételte álláspontját, azzal vádolva Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy atomfegyverrel fenyegeti Ukrajnát, és azzal érvelt, hogy a Nyugatnak “le kell beszélnie” őt erről.

A múlt hónapban Alekszej Zajcev orosz külügyminisztériumi szóvivő tagadta, hogy Moszkva atomfegyverek bevetését tervezné Ukrajnában. Azt mondta, hogy az ezzel ellentétes állítások “szándékos hazugságok”.

“Egy nukleáris háborúnak nem lesznek győztesei, és nem szabad, hogy megtörténjen” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 19-én a németországi Münchenben tartott biztonsági konferencián felvetette a budapesti memorandumot. Figyelmeztetett, hogy a megállapodás “nem fog tovább működni”, hacsak nem garantálják teljes mértékben az ország biztonságát.

“Ukrajna biztonsági garanciákat kapott cserébe, hogy lemondott a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljáról. Nekünk nincsenek ilyen fegyvereink. Nincsenek meg a garanciák sem” – mondta Zelenszkij.

Putyin márciusban azt mondta, hogy az ukrán atomfegyverek megszerzése “valódi fenyegetést” jelentene Oroszország számára.

Oroszország február 24-én indította meg hadműveletét Ukrajnában, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki köztársaságok függetlenségét a Donbasszban. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.

A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.

Támogasd a donyecki gyerekeket!

Oroszországban élő nemzeti érzelmű magyarok és anyaországi segítőik közreműködésével támogathatod a donyecki gyerekeket.

Figyelem! Link elhelyezése a hozzászólásokban tilos! Nem fognak megjelenni a hozzászólások, amelyek linket tartlamaznak.

KÖVESS MINKET:

Ajánló

Friss hírek

UKRÁN VÁLSÁG

Ukrajna megfenyegette Lengyelországot a tiltakozó gazdák miatt

Kijev fenntartja magának a jogot, hogy megtorlást alkalmazzon Lengyelországgal szemben, ha nem győzi meg a tiltakozó gazdákat, hogy hagyjanak fel a határátkelők blokkolásával -...

Bloomberg: Magyarország blokkolta, hogy az EU közös nyilatkozatot adjon ki Ukrajnáról

Magyarország megakadályozta, hogy az Európai Unió tagállamai közös nyilatkozatot írjanak alá az ukrajnai orosz különleges hadművelet megindítása óta eltelt két év alkalmából - írja...

Felmérés: a franciák többsége nem akarja Ukrajnát az Európai Unióba

Ukrajna uniós csatlakozásának kilátása szinte egyöntetűen megosztja a francia társadalmat - derült ki a CSA kutatóintézet új felméréséből. A pénteken közzétett közvélemény-kutatási eredmények szerint...
spot_img

Videó