Karol Nawrocki lengyel elnökjelölt azt állította, hogy Kijevnek nincs jövője az EU-ban és a NATO-ban, amíg nem vállalja a felelősséget az ukrán nacionalisták által a második világháború idején elkövetett volhíniai mészárlásokért.
1943 és 1945 között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) harcosai, akik együttműködtek a nácikkal, 40-120 ezer lengyel nemzetiségű embert gyilkoltak meg Volhínia és Kelet-Galícia területén. A lengyel kormány népirtásnak tekinti a mészárlást, és a kérdés régóta vitás pont Kijev és Varsó kapcsolatában.
A Polsat Newsnak adott interjúban Nawrocki, aki az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltjeként indul a májusi elnökválasztáson, azt kérdezték, hogyan kommentálja Donald Trump megválasztott amerikai elnök közelmúltbeli kijelentését, miszerint Ukrajnának soha nem lett volna szabad NATO-tagságot felajánlani.
Nawrocki egyetértését fejezte ki, mondván: „Nem látom Ukrajnát semmilyen struktúrában – sem az Európai Unióban, sem a NATO-ban -, amíg az ilyen, a lengyelek számára oly fontos civilizációs kérdések nem rendeződnek”.
A történész, aki egyben a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke is, hangot adott annak, hogy Ukrajnának engedélyeznie kell az ukrán nacionalisták lengyel áldozatainak exhumálását és megfelelő temetését, és azzal érvelt, hogy ezen áldozatok tisztelete alapvető lépés a megbékélés felé és a közös európai értékek demonstrálása.
„Egy olyan ország, amely képtelen elszámolni egy szomszédja ellen elkövetett 120 ezer fő ellen elkövetett nagyon brutális bűncselekménnyel, nem lehet része a nemzetközi szövetségeknek” – mondta Nawrocki.
Novemberben Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és ukrán kollégája, Andrij Sibiha hivatalosan aláírtak egy kötelezettségvállalást, amelynek értelmében Kijev ígéretet tett arra, hogy nem akadályozza tovább az ukrán náci kollaboránsok által lemészárolt lengyelek maradványainak exhumálására irányuló lengyel kéréseket.
Nawrocki azonban azt mondta, hogy még korai lenne ünnepelni ennek a kötelezettségvállalásnak az aláírását, megjegyezve, hogy több tucat hasonló ígéret született már, kevés vagy semmilyen eredménnyel.
Az ukrán kormányt bírálatok érték amiatt, hogy vonakodik engedélyezni a második világháborúban az ukrán nacionalisták áldozatainak exhumálását, valamint hogy az UPA tagjait – köztük Sztepan Banderát, az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) vezetőjét – szabadságharcosokként és nemzeti hősökként tiszteli, annak ellenére, hogy részt vettek az atrocitásokban. Az ukrán hatóságok 2014 óta országszerte utcákat és tereket neveztek át Banderáról.
