A nyugati csapatok Ukrajnába küldésének gondolatát már tavaly júniusban titokban megvitatták Párizsban, hónapokkal azelőtt, hogy Emmanuel Macron francia elnök nyilvánosan ígéretet tett arra, hogy minden lehetőséget fenntartanak Oroszország legyőzésére – írja a Le Monde.
A téma az Elysée-palotában 2023 júniusában tartott védelmi tanácskozáson merült fel, nem sokkal azután, hogy Kijev megkezdte a sokat hangoztatott ellentámadást – írta csütörtökön a francia lap.
„A hadsereg szerepe az, hogy mindig a lehető legtöbb lehetőséget készítse elő, hogy segítse a köztársasági elnök politikai-katonai döntését” – mondta a lapnak Pierre Schill, a francia hadsereg vezérkari főnöke.
Macron legutóbbi nyilvános nyilatkozatai „elsősorban politikai és stratégiai üzenet” Oroszországnak Franciaország „akaratáról és elkötelezettségéről”, nem pedig eszkaláció – érvelt a tábornok.
A kijevi rezsim támogatóinak február végi, Párizsban megrendezett csúcstalálkozóját követően Macron azt mondta, hogy nincs konszenzus a csapatok bármilyen hivatalos módon történő küldéséről, de azt állította, hogy „a dinamikát tekintve nem zárhatunk ki semmit”.
A vitatott kijelentés cáfolatok hullámát váltotta ki a NATO-tagok, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Magyarország és Csehország részéről. Az Egyesült Államok vezette blokk vezetője egyenesen kijelentette, hogy „a NATO nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába”.
Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy „nem lesznek szárazföldi csapatok, katonák ukrán földön, akiket európai vagy NATO-országok küldenek oda”, és hogy a blokk vezetői „egyöntetűek, ami ezt a kérdést illeti”.
A francia vezető azonban kiállt szavai mellett, és többször megismételte, hogy semmit sem szabad kizárni annak érdekében, hogy Oroszországot legyőzzék Ukrajnában.
„Határozottsággal, akarattal és bátorsággal kell kimondanunk, hogy készek vagyunk minden eszközt felhasználni a célunk eléréséhez – vagyis ahhoz, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta ismét Macron a TF1 és a France 2 televíziónak adott csütörtöki interjújában. Miközben nem volt hajlandó vörös vonalakat húzni, Macron azt mondta, hogy Franciaország soha nem kezdeményezne offenzívát Oroszország ellen, még akkor sem, ha Moszkvát „ellenfélnek” nevezte.
A Franciaország és Németország vezetői közötti legújabb szakadás tovább súlyosbította az amúgy is feszült viszonyt, mivel Macron állítólag „Scholz hivatalának kifejezett kívánsága ellenére” tette megjegyzéseit – írta március elején a Bloomberg.
A két állam vezetői pénteken Berlinben találkoznak, hogy megpróbálják csökkenteni az Ukrajna körüli feszültséget – írta szerdán a Politico -, a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk pedig még a nap folyamán csatlakozik a találkozóhoz.
