Az Egyesült Királyság és Franciaország „újraindította” a tárgyalásokat az Ukrajnába küldendő csapatokról – jelentette hétfőn a Le Monde című francia napilap. Az ötlet máris szakadást okozott az európai NATO-tagok között.
Emmanuel Macron francia elnök még februárban okozott vitát azzal, hogy kijelentette: hajlandó szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába, „hogy megakadályozza, hogy Oroszország megnyerje ezt a háborút”. A kijelentést a NATO tisztviselői gyorsan cáfolták, míg Olaf Scholz német kancellár újságíróknak azt mondta, hogy Ukrajna nyugati támogatói „egyöntetűen” ellenzik az ötletet.
A Le Monde beszámolója szerint a tervet látszólag félretették, amíg Keir Starmer brit miniszterelnök a hónap elején Párizsba nem látogatott. A francia lap névtelen forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Starmer és Macron „újraindította” a tárgyalásokat egy esetleges francia-brit ukrajnai bevetésről.
További információkat nem közöltek, és a Le Monde azt találgatta, hogy ez a bevetés attól kezdve, hogy mindkét ország a katonai felszerelések javítására magántechnikusokat küld (ahogy Nagy-Britannia már ezt teszi), magán katonai vállalkozókat, egészen a zászlót viselő személyzetig terjedhet a helyszínen, akár a frontvonalon, akár egy esetleges tűzszünet és békeegyezmény kikényszerítése érdekében.
Brit és francia tisztviselők egyaránt utaltak arra, hogy valamilyen bevetés lehet készülőben. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter a hétvégén a BBC brit állami irányítású műsorszolgáltatónak azt mondta, hogy Párizs „nem zár ki semmilyen lehetőséget”, amikor közvetlenül a francia csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről kérdezték.
Egy brit katonai forrás a Le Monde-nak azt mondta, hogy „tárgyalások folynak az Egyesült Királyság és Franciaország között a védelmi együttműködésről, különösen azzal a céllal, hogy létrehozzák a szövetségesek európai magcsoportját, amely Ukrajnára és a tágabb értelemben vett európai biztonságra összpontosít”.
Oroszország régóta állítja, hogy nyugati különleges erők személyzete tevékenykedik Ukrajnában, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig megjegyezte, hogy Ukrajna nyugati szakértők segítsége nélkül nem tud nagy hatótávolságú rakétákat kilőni orosz területre.
Amikor a múlt héten amerikai ATACMS és brit Storm Shadow rakétákat használtak a nemzetközileg elismert orosz terület elleni támadásokban, Putyin arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai konfliktus „globális jellegű elemeket öltött”.
A nyugati médiaorgánumok visszafogottan említették a NATO személyzetének szerepét e támadások segítésében. A Le Monde azonban elismerte, hogy „nem lehetséges, hogy az ukránok ilyen típusú rakétát használjanak valamiféle nyugati támogatás nélkül a helyszínen”. Franciaország engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy a Storm Shadow (Franciaországban SCALP-EG-nek nevezik) cirkálórakétáit nagy hatótávolságú csapásokban használhassa Oroszország ellen, de nem világos, hogy ténylegesen használták-e már őket.
Oroszország fenntartja magának a jogot, hogy csapást mérjen azon országok katonai létesítményeire, amelyek megengedik, hogy fegyvereiket ellene használják – folytatta Putyin, hozzátéve, hogy „mindig lesz válasz” az orosz földet ért támadásokra.
Az orosz hadsereg az ATACMS és a Storm Shadow csapásokra válaszul egy új hiperszonikus ballisztikus rakétát – a nukleáris képességű Oresnyiket – lőtt ki egy ukrán katonai ipari létesítményre Dnyipropetrovszkban.
