Moszkva nem táplál illúziókat azzal kapcsolatban, hogy a jövő hónapban hivatalba lépő Donald Trump új amerikai elnök kormánya könnyen rendezni tudja az ukrajnai konfliktust – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Az esetleges orosz-ukrán béketárgyalásokról szóló spekulációk azután kaptak lendületet, hogy Trump győzött az amerikai elnökválasztáson a múlt hónapban. A republikánus többször megfogadta, hogy gyorsan véget vet a harcoknak.
Lavrov erről a Rosszija tévécsatornán sugárzott 60 perc című műsornak adott interjúban beszélt.
Elmondta, hogy sokan bizonyos elvárásokat támasztanak a lehetséges változásokkal kapcsolatban azzal, hogy Trump visszatér a Fehér Házba. A konfliktus azonban csak olyan megállapodások keretében oldható meg, amelyek figyelembe vennék Oroszország nemzeti érdekeit, ugyanakkor más országok „jogos érdekeit” is.
Lavrov megismételte, hogy Moszkva nyitott a tárgyalásokra, mondván, hogy „soha nem mondunk le a tárgyalásokról… de komoly, konkrét javaslatokat kell látnunk…”.
Az orosz külügyminiszter közölte, hogy tudomásul vette Trump Ukrajnával foglalkozó különleges tanácsadójának, Keith Kelloggnak a közelmúltban tett kijelentéseit, aki azt állította, hogy a leendő amerikai elnök abban érdekelt, hogy az ukrajnai konfliktus „a lehető leggyorsabban” leálljon.
A nyugalmazott amerikai hadseregtábornok, Kellogg a héten a Fox Newsnak azt mondta, hogy a tartós béke Oroszország és Ukrajna között Trump egyik legfontosabb külpolitikai prioritása. Elmondta, hogy Trump olyan békére törekszik, amely „igazságos… fenntartható és biztonságos”, hozzátéve, hogy nem szeretné, ha a rendezési folyamat ugyanúgy zajlana, mint a mára már megszűnt minszki megállapodások.
A 2014-ben Németország és Franciaország közvetítésével aláírt megállapodások célja az volt, hogy a ma már Oroszországhoz tartozó Donyeck és Luganszk régióknak különleges státuszt biztosítsanak az ukrán államon belül.
Moszkva többször is kijelentette, hogy nyitott az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra, feltéve, hogy azok figyelembe veszik a területi „valóságot a helyszínen”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban 2022 őszén elnöki rendeletet írt alá, amely teljesen megtiltotta a tárgyalásokat a jelenlegi moszkvai vezetéssel. A tilalmat azt követően rendelte el, hogy négy volt ukrán régió elsöprő többséggel az Oroszországhoz csatlakozás mellett szavazott.
Kijev továbbra sem hajlandó diplomáciai kapcsolatfelvételbe kezdeni – közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A Trump által állítólag fontolóra vett béketervek egyike a konfliktus befagyasztását jelentené a jelenlegi frontvonal mentén anélkül, hogy elismerné Oroszország szuverenitását az Ukrajna által követelt területek felett, miközben felfüggesztené Kijev NATO-tagsági törekvéseit.
Moszkva kizárta a konfliktus befagyasztását, azzal érvelve, hogy ezzel Ukrajna időt nyerhetne és újra felfegyverkezhetne. Fenntartja, hogy a konfliktus csak akkor érhet véget, ha a céljai, köztük Ukrajna semlegessége, demilitarizálása és a nácimentesítés megvalósul. Azt is jelezte, hogy azonnal tűzszünetet hirdetne és béketárgyalásokat kezdene, amint Kijev kivonul az összes orosz területről, beleértve Donyeck, Luganszk, Herszon és Zaporozsje régiót is.
