Szergej Lavrov orosz külügyminiszter világossá tette, hogy Moszkva egyelőre nem fog kezdeményezéseket javasolni a Nyugattal fenntartott kapcsolatok normalizálásának érdekében.
Lavrov szombaton bejelentette, hogy bár Oroszország „nyitott az együttműködésre bármely országgal, beleértve a nyugatiakat is”, Moszkva nem fog „semmilyen kezdeményezést javasolni”, amelynek célja a Nyugattal való kapcsolatok normalizálása. Ehelyett – mondta Lavrov – Oroszország kivár és „meglátja, hogyan találnak majd kiutat ebből a zsákutcából, amelybe magukat sodorták”.
Ráadásul Oroszország vezető diplomatája azzal érvelt, hogy „még az Ukrajna és a szankciók körüli helyzettől függetlenül is, a Nyugat viselkedése csak azt mutatja, hogy megbízhatatlan partner”. Lavrov szerint az orosz központi bank eszközeinek közelmúltbeli befagyasztása azt illusztrálja, hogy potenciálisan más országok tartalékait is „egyszerűen ellophatják”.
Lavrov azt is állította, hogy az Oroszországból kivonult nyugati vállalatok a kormányaik óriási nyomására tették ezt. Hozzátette, hogy Moszkva minden gazdasági problémát meg fog oldani.
Az orosz tisztviselő azzal folytatta, hogy „a NATO-ban természetesen az Egyesült Államok adja meg a hangot”. Lavrov szerint „most az Európai Uniót tiporja el a NATO”, „olyan országok, amelyek nem NATO-tagok – semleges nemzetek – Svédország, Finnország, Ausztria – csatlakoznak a kollektív mobilitásnak nevezett együttműködéshez”.
Lavrov megjegyezte, hogy ez utóbbi kifejezés gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezek az országok beleegyeznek abba, hogy a katonai szövetség a területükön keresztül szállítsa a haditechnikai eszközeit és csapatait, „amikor a NATO-nak kelet felé kell mozgatnia a katonai infrastruktúráját”.
A NATO-ról és az EU-ról szólva Lavrov azt állította, hogy „kevés demokrácia van a nyugati struktúrákban”, hozzátéve, hogy a egyetértés mind a NATO-ban, mind az EU-ban „fikció”. Utalt az Oroszországgal szemben 2014 után bevezetett nyugati szankciókra, amikor – ahogy Lavrov fogalmazott – „az ember azt gondolná, hogy már minden megtörtént: A Krím, a Donbassz, a minszki megállapodások”. Oroszország vezető diplomatája megjegyezte, hogy a Nyugat ettől függetlenül félévente újabb és újabb büntetőintézkedéseket vezetett be. Lavrov elmondta, hogy négyszemközti beszélgetésen sok európai kolléga mondta neki, hogy rájöttek, a szankciók nem vezetnek sehová. Ugyanakkor ezek az európai tisztviselők állítólag azt is elmondták orosz kollégájuknak, hogy létezik olyan, hogy európai konszenzus.
Lavrov azt állította, hogy Európában láthatóan senkinek sem volt mersze kimondani az oroszellenes szankciókkal kapcsolatos valódi érzéseit.
Február 24-ét követően, amikor Oroszország katonai hadműveletet indított Ukrajnában, az USA, Kanada, az egész EU, Ausztrália, Japán és számos más ország szankciókat vezetett be Moszkva ellen, amelyek többek között az ország központi bankjának vagyonát, számos nagy kereskedelmi bankot, valamint Oroszország vezető tisztviselőit, köztük Putyint és Lavrovot is célba vették.
