Moszkva úgy érzi, hogy Berlin és Párizs kész az együttműködésre a Covid-19 elleni küzdelemben, a német és a francia kormány nem folytat vakcinadiszkriminációs politikát – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 tévécsatorna keddi Bolsaja Igra (Nagy Játszma) műsora számára.
Lavrov ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő keddi megbeszélését kommentálva mondta. Emlékeztetett arra, hogy Nyugaton korábban hazugságnak és propagandaeszköznek nevezték a Szputnyik V kifejlesztésének a bejelentését.
Meglepetésének adott hangot amiatt, hogy Brüsszel megsértődött arra, ahogyan az orosz-uniós kapcsolatokat jellemezte, pedig szerinte csak megállapította az „objektív valóságot”. (Lavrov márciusban Kínában azt hangoztatta, hogy nincsenek kapcsolatok Moszkva és az unió között, mert Brüsszel egyoldalú lépéseivel „megsemmisítette” őket.)
A miniszter szerint Moszkva és Brüsszel közötti kapcsolatok már a 2014-es ukrajnai „államcsíny” előtt megfeneklettek. Rámutatott, hogy a kölcsönös vízummentesség bevezetéséről már 2013-ban megszakadtak a tárgyalások, mert „egy agresszív oroszgyűlölő kisebbség kategorikusan fellépett ellene”, 2014-től pedig az évi kétszeri orosz-EU-csúcsok gyakorlata és a 17 témakörben folytatott párbeszéd is megszűnt.
„Az EU lényegében azért vezetett be ellenünk szankciókat és semmisítette meg a kommunikáció csatornáit, mert felemeltük szavunkat az ukrajnai, a Donyec-medencei és a krími oroszok védelmében” – mondta.
Lavrov megismételte Putyin korábbi figyelmeztetését, miszerint aki újabb háborút kíván indítani a Donyec-medencében, szétrombolja Ukrajnát. Kifejezte reményét, hogy a Washington vezette nyugat nem fogja erre tüzelni Kijevet.
Megjegyezte, hogy Európa a NATO-ban elvesztette hadászati autonómiáját. Szerinte nem volt példa még olyan „hűségesküre”, mint amilyet az uniós országok vezetői Joe Biden elnöknek tettek a legutóbbi virtuális amerikai-európai virtuális csúcson.
Úgy fogalmazott, hogy az európai értékek nem egyetemesek mindenki számára, és hogy ezek „misszionárius” terjesztése már nem egyszer bajt hozott a földrészre.
„Ha most megnézik az EU-t és azt, hogyan áll értékeinek az ügye, akkor (azt láthatják, hogy) a rárontanak saját tagjaikra – Lengyelországra és Magyarországra – csak azért, mert ezek az országok valamelyest más kulturális és vallásos hagyományokat vallanak magukénak” – mondta.
Leszögezte, hogy egyetemesnek azok az értéknek számítanak, amelyeket az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata tartalmaz, nem pedig azok, amelyeket most próbálnak országokra Nyugatról ráerőltetni. Hangsúlyozta, hogy Oroszország elkötelezett az ENSZ iránt.
Az orosz-amerikai kapcsolatok Lavrov megítélése szerint egyfelől elérte a mélypontot, másfelől viszont még él a remény, „hogy minden felnőtt ember megérti a kockázatot, amely a feszültség további fokozásával jár”. Kifejezte reményét, hogy a józan ész kerekedik felül. Mindamellett, mint hangoztatta, Oroszország nem keresi a konfrontációt az Egyesült Államokkal annak ellenére sem, hogy Biden elnök egy nyilatkozatában gyilkosnak minősítette Putyint.
Lavrov nyugati kollégáit hibáztatta amiatt, hogy a „háború” szó meghonosodott a diplomáciai szóhasználatban, és kifogásolta, hogy a világeseményeket „az Oroszország által kirobbantott hibrid háborúként” írják le.
Ajánló
Bírálta Washingtont, amiért a saját világpolitikai szerepét a demokrácia elterjesztéseként állítja be és rámutatott, hogy ez a magatartás súlyos emberáldozatokkal járt Irakban és Líbiában. Az amerikai politikai hibájaként rótta fel az Iszlám Állam terrorszervezet megjelenését.
Hangsúlyozta, hogy a Moszkvára való nyomásgyakorlás és a szankciók politikája nem fog sikerrel járni. Mint mondta, ezt az irányvonalat is már 2013-tól elkezdte érvényesíteni az amerikai vezetés, és ebben Biden felbukkanása nem jelent újdonságot.
Kijelentette ugyanakkor, hogy Moszkva és Peking nem fogja „szinkronba hozni” lépéseit a nyugati büntetőintézkedésekkel szemben. Közölte, hogy a két országnak nem célja katonai szövetség megkötése, de a felek meg fogják hosszabbítani a stratégiai együttműködésről szóló megállapodását – amely a miniszter szerint nem irányul senki ellen. Lavrov óva intett attól mindenkit, hogy lekezelően viszonyuljon a két hatalomhoz.
Nehezményezte, hogy Washington akadályozza a közösségi médiumok magatartását szabályozó egyetemes megállapodás kidolgozását. Arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államokban „az abszurdumig fokozott politikai korrektség nem fog jóra vezetni”. Hangoztatta, Moszkva hagyományosan ellenzi a diszkriminációt, ugyanakkor szélsőséges megnyilvánulásnak nevezte a Black Lives Matter (Fekete életek is számítanak/BLM) mozgalom megmozdulásain a fehér amerikai polgárok ellen megmutatkozott agresszivitást.
Lavrov szerint Washington ezt a hozzáállást az egész világra ki akarja terjeszteni, amihez „kolosszális lehetőségei” vannak. Közölte, hogy elkérette António Guterresnek az ENSZ-közgyűlésben elmondott beszédét, amelyben a világszervezet főtitkára azt mondta, hogy az elmúlt év a fehér „felsőbbrendűség” számos megmutatkozásának éve volt. Az orosz diplomácia vezetője azt mondta, szeretné megtudni, hogy mit értett ez alatt Guterres. Szerinte az ENSZ nem lehet amerikai koncepciók előmozdításának terepe.
